Szerző Zsembery Péter

„Lábujjhegyen ugrálok kőről kőre kint a kertben. – A fű láva – mondom magamnak. – Megfázol, kisfiam – mondja a fejemben a nagyanyám. – Jaj, mami, inkább valami létrát hozzál, hogy ki tudjak menni innen a lávából. – Ugrálj ki ide, itt már jó. Ugrálok…