Szerző Peer Krisztián

"Ott tudtam utoljára írni, Ithakán" - írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa…

"A költő és az olvasó (még) nem halott, de addig mi legyen, „míg nem jön a filológus”? Önsorsrontás az életöröm tálcáján, míg a háttérben hangol az apokalipszis? Irónia és önirónia kettős Möbius-szalagján egyensúlyozzunk még egy(?) kört(?)? Peernek van…

Ott tudtam utoljára írni, Ithakán - írja Peer Krisztián. Ithaka talán egy hajó neve. A hazajutás visszatérés a nyílt vízre. A klasszikus témák versenyre kelnek, a halál úgy közelít, mintha fel lenne háborodva: ne gondolja senki, hogy a magány a vetélytársa…

Gyászmunka új szerelemben: ez a verscím akár mottóként is állhatna Peer Krisztián új verseskötetének élén. Pedig egy huszonévesen írt versből lett lopva. Mit tudta akkor? Most is másra készült. ("Nemcsak visszatértem a kályhához, de meg is raktam, nem…