Szerző ?
A magyar revolúciót, a magyar dicsőséges forradalmat két név hajtotta végre: Petőfi Sándor meg Rózsa Sándor. Móricz ezzel a merész kijelentéssel adja meg betyárregénye folytatásának alaphangját. A regény témája az 1848-1849-es forradalomnak és szabadságharcnak…
Legjobb volna abbahagyni az írást: én túl vagyok hevítve és biztosan Maga is. Nagyon finom, nagyon gyilkos: megölt: maga csak külsőleg lát: amit nem lát, elképzel: és úgy látszik, ez magának elég is. Jobban benne van ebben az én karakterem, mint a harminc…
Lám a kis Nyilas Misi, akiről Móricz Zsigmond regényt írt, ott él a debreceni kollégiumban, ezer más kisdiák és nagydiák között, és nem vette észre senki. Pedig az ő kis agyában ott kavargott az élet minden komplikációja, ő már ismerte az anyagi gond…
Pakk, reskontó, Pósalaki úr, Simonyi óbester - egy-egy szó elég hozzá, hogy mindannyian ugyanarra gondoljunk: Nyilas Misire és gyerekkorunk egyik legszebb olvasmányélményére. 1920-ban jelent meg Móricz Zsigmondnak ez a regénye - negyvenegy éves volt…
A sorozatban megjelent: A török és a tehenek Iciri-piciri Disznók az esőben Többet ésszel, mint erővel
A sorozatban megjelent: A török és a tehenek Iciri-piciri Disznók az esőben Többet ésszel, mint erővel
A sorozatban megjelent: A török és a tehenek Iciri-piciri Disznók az esőben Többet ésszel, mint erővel
Az Úri muri (1928) a múlt század végén, a milleneumi időkben játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve. A regény három súlyos problémával foglalkozik,…
„Volt egy török, Mehemed, sose látott tehenet…” Ezeket a kezdősorokat az is ismeri, aki nem tudja, hogy Móricz Zsigmond a gyerekeknek is írt. Állatos verses meséi nemzedékek óta a legkisebbek kedvencei. Szókincse, fordulatai és humora a magyar népnyelvből…
„Az élet olyan rövid, hogy semmit sem lehet elkerülni, s olyan hosszú, hogy minden utoléri az embert.. „Mindenkinek annyit jelent a világ, amennyit abból magának meg tud szerezni. „Még a férfi nem is érzi magában az idők roskasztó munkáját, s körülötte…
Két fiatal érkezik Kerekegyházára, a nyári hőségtől eltikkadt, tunya alföldi cívisvárosba. Kerek Ferkó külföldről tér haza, hogy átvegye az ősi birtok irányítását. A fiú külföldi tanulmányai során megtapasztalta a modern élet előnyeit, maga is újítani…
Móricz Zsigmond regénye a húszas-harmincas évek magyar valóságát ábrázolja, amikor a szegények nyomora és a gazdagok mindenre elszánt harácsolása sosem látott méreteket öltött. Móricz e művében leleplezi a korabeli visszaéléseket: a korrupciót, a személyi-családi…
Az Úri muri a múlt század végén, a milleneumi időkben játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve. A regény három súlyos problémával foglalkozik,…
A kötet az alábbi elbeszéléseket tartalmazza: Az utolsó betyár; Rojtos Bandi; Fillentő; Aranyos öregek; Hét krajcár ; Judith és Eszter; Sustorgós, ropogós tafotában; Tragédia; Ki szép, ki jó; Csata; Mese a zöld füvön; A birkaitató válú; Égi madár; Szegény…
Móricz a saját családja körében remek nőalakok sokaságát figyelhette meg: ennek az irodalmi és teátrumi divatokon túlmutató dzsentritörténetnek a megírásához az író első felesége és annak nagynénjei szolgáltak modellül. Maga a cselekmény egy Kós Károlynál,…
Kopjáss István egy nap arra ébrek, hogy megvállasztották Zsarátnok főügyészének. Kultúrtanácsnokként - más sz=oval utolsó senkiként - dolgozott addig a városházán, s most, hogy a jó szerencséje és a forgandó véletlen ilyen magas pozícióba juttatta, minden…
Az Úri muri (1928) a múlt század végén, a milleneumi időkben játszódik. Egy alföldi kisváros földbirtokosairól rajzol képet a legnemesebb szépirodalom eszközeivel, egyben jellegzetes alföldi beszédmóddal élve. A regény három súlyos problémával foglalkozik,…
A magyar és világirodalmi örökség híres alkotásainak elemzését, értelmezését kínálja a gimnazisták, az érettségire készülők, a főiskolások, a tanárok s az irodalom iránt általában érdeklődők számára a Talentum Műelemzések sorozat. A kötelező és az ajánlott…
Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen tömör remekét. A regény a magyar elbeszélőirodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Az író tudatosan közelít a költészethez,…
Móricz Zsigmond 1941-ben jelentette meg az Árvácskát, művészetének e vasszerűen kikezdhetetlen, tömör remekét. A regény a magyar elbeszélő-irodalom egyik csúcsteljesítménye, nyelvünkön kevés hozzá mérhetőt írtak. Kötelező olvasmány diákoknak, s ajánlott…
Móricz Zsigmond a Pillangót, "legkedvesebb regényét" napok alatt vetette papírra a debreceni Sesta-kertben 1924-ben, s 1925-ben jelentette meg, azt írva műfaji megjelölésként a címe alá, hogy "idill". Ez a csodálatos ragyogású kis remek éppen azokban…
Móricz nagy trilógiája, az Erdély három kötetével: Tündérkert (1921), A nagy fejedelem (1927), A nap árnyéka (1933) a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére, írta róla az író nagy kortárs kritikusa,…
A Sárarany egyes fejezeteit 1909-ben kezdte el közölni a Nyugat című folyóirat. A cím már előrevetíti a témát, az írói szándék szerint arra utal, hogy civilizálatlan körülmények között a tehetség elsikkad, sárként használódik el az emberi élet útján.…