Szerző Markó Béla
,,Majd rájössz, hogy ahova érkeztél, nem az. Nem haza. Hogy miért? Mert nem így hívják. Otthon. Ez a neve. Egy ház, egy udvar, egy kert. Meg természetesen néhány ember, akiket szeretsz. És a legfurcsább, hogy úgy érzed, ez így rendben van. Ha otthon…
„…Tudom, nem való már ebben a korban. Vagy talán nem kellene semmilyen korban olvadó hópelyhekből összerakni a boldogságot. Sem a sírást. Túl sok ellágyulás. Titkolni való áhítat. Zajtalan siklás az üvegen. Ó, adj nekem ilyen verset, Istenem! Legyek…
Markó Béla új esszé- és publicisztika-kötete (Zsarnokra várva) a 2017 és 2021 közötti időszak közéleti és irodalmi tárgyú írásait gyűjti egybe. Bizonyos értelemben egy jelentős olvasói és kritikai visszhangot keltő sorozatot folytat ezzel a szerző, hiszen…
Markó Béla publicisztika- és esszékötete az elmúlt hat év közéleti kérdéseit járja körül kisebbségi perspektívából, de összmagyar érvénnyel - mérlegelő, józan, mégis elkötelezett hangvételű írásokban.
Újabban kutyás könyveket olvasunk, kutyás falinaptárak közt válogatunk, és természetesen leszóljuk kutyás szomszédunk rosszul nevelt, beszédhibás kutyáit, mármint olyan értelemben beszédhibások, hogy Brunóhoz képest rendkívül csúnyán ugatnak, teljesen…
Markó Béla legújabb kötete 100 szonettet tartalmaz, amelyek pontos dátummal ellátva, időrendben követik egymást. A szerző korábbi szonettkötetei is tartalmaztak már festményekhez kapcsolódó darabokat, de ez a jelen kötetben olyannyira hangsúlyossá válik,…
Markó Béla az erdélyi irodalom középnemzedékének egyik jelentős költője, a marosvásárhelyi Látó című irodalmi folyóirat főszerkesztője volt, amikor a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökévé választották. Ez az egész embert követelő feladat hosszú…
„A mind mélyebb és kidolgozottabb csöndek felé tart Markó Béla letisztult, elegáns és igen személyes költészete. Szinte magától értetődően jutott el abba a szakaszba, amikor már mer egyszerűen és tud jól írni valaki. (…) a nagyon letisztult, szinte az…
Kihűlő disznófej egy bádogtálban, nézem sokáig, s nem kell értenem, mégis remélem, hátha végtelen világ a vers, amely minden sorában ugyanabból van, és más lesz belőle, betűből szó, majd szóból mondatok, hogy azt hihetném, én is ott vagyok, míg hull…
„Markó Béla nemcsak gondolatgazdagságával, formai sokrétűségével, a kisebbségi sorsban is egyetemes szempontokat hangsúlyozó látásmódjával győzi meg az olvasót, hanem magasrendű művészi autonómiájának hitelével is. Ritka példáját nyújtja annak a szellemi…
„...ebben az esszé- és publicisztikakötetben, amely a napi politikától való fokozatos visszavonulásom négy esztendejének az írásait tartalmazza, a múlandó publicisztika talán szégyelli a mellette páváskodó szépirodalmi esszét, és fordítva. Én viszont…
A költő, és vele a vers visszatérése a való világba. Napló tér- és időbeli utazásokról, elmélkedésekről, találkozásokról; szonettek a másképp nem elmondhatóról.