Szerző Kertész Imre
„Éppen itt az ideje, hogy kudarcaimat dicsfénybe mártsam, és elvesztegetett éveimet a szunnyadó tehetség misztériumával terhes, mámorosan önfeledt, jövőt ígérő időszaknak lássam, mielőtt netán döntő kételyeim támadnának a dolgaimat illetően.” – írja…
A Lét és írás titokzatos alkotás. Csak következtetni tudunk arra, mikor születhetett, ahogyan eredeti kéziratának hollététét is homály fedi. Két dolog azonban bizonyos: remekmű, amelyet az első Nobel-díjas magyar író szerkesztett naplóregénnyé. Szerzője…
„Nem árulom el, ki a gyilkos. Vagy kik a gyilkosok. Vagy kik voltak a gyilkosok. Voltak. És azt sem, kik lesznek. Pedig lesznek. Van két történetünk. Az első (a Kertész Imréé) nem létezne a gyilkosok nélkül, hangja tragikus, kiszolgáltatottságának szükségszerűségében…
„Azt hiszem, jobb minőségű életre születtem, mint amit élnem adatott. De ez gőgös kijelentés, a gőg pedig mindig ostobaság, lényegében. Megélni az életet, azt, ami jutott, s úgy megélni, hogy a teljes jusson, ez az életfeladat, bárhol is éljünk.” – írja…
„… mindaz, amit Auschwitz, az immár fogalommá lett helységnév tartalmaz, egyszerűen ellenáll a megfogalmazhatóságnak. Akár botránynak nevezzük – mint Pilinszky vagy Spiró –, akár »természetesnek«, mint főszereplőm a Sorstalanságban; ez csak tehetetlenségünket…
Fokozatosan egyre mélyebbre merülünk a lágeréletbe, ahogyan általában megszoktuk a túlélők emlékiratai és regényei alapján, mégis, a regény első mondataitól kezdve valami mást kapunk, többet, mint szokványos regénytől, akár lágerregénytől is várhatnánk,…
Kertész Imre azon kevés íróink közé tartozik, aki egyben a saját művének legavatottabb tolmácsolója is, és előadásában a szöveg újabb és újabb többletjelentéssel gazdagodik. Az angol lobogó az életmű kiemelkedő darabjaként nem csak a forradalomba torkolló…
1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon…
Kertész Imre új kötete szokatlan és a maga nemében páratlan vállalkozás: a 2001 és 2009 között írt naplófeljegyzések és szépirodalmi vázlatok, töredékek egy megíratlan, s talán meg sem írható regénynek a különös és fájó történetét idézik meg. Az eredeti…
A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak…
A K. dosszié önéletrajz két hangra: regényes párbeszéd Kertész Imre életéről - szüleiről, szerelmeiről, pályájáról, a szellemi szabadságért vívott harcról, és arról, hogyan függ össze a saját élete hőseinek sorsával, az élet az irodalommal.
A káosz is rend, csak mások rendje. Kertész Imre 2001 és 2003 között írott naplója izgalmas és elgondolkodtató olvasmány. Kertész ekkor dönti el, hogy Budapestről Berlinbe költözik, 2002 őszén megkapja az irodalmi Nobel-díjat, közben próbálja befejezni…
1977 tavaszán, két évvel a Sorstalanság megjelenése után a Lukács uszodában valaki megemlítette Kertész Imrének, hogy a Neue Zürcher Zeitungban néhány héttel korábban írtak a regényről. Másvalaki tudta a dátumot is, egy londoni barát pedig elküldte a…
A regény története 56-ban játszódik, de az előzmények közvetlenül a háború végére nyúlnak vissza, amikor a Sorstalanság főhőse visszatér Magyarországra. Kertész Imre kifejezőbb címet nem is adhatott volna összegyűjtött elbeszéléseinek. Az angol lobogó…
Kertész Imre elbeszélése épp negyven éve, még a Sorstalanság írása közben született, de nem jelent meg eddig a Magvető életműsorozatában. Az ószövetségi Káin és Ábel történetében a jó kiszolgáltatottsága és a bűn diadala foglalkoztatta az írót. A pontos…
Tartalom:Valami mást kapunk, mint amit szokványos regénytől, akár lágerregénytől várhatnánk - írta a Sorstalanságról Spiró György: létfilozófiát, amely szinte már-már az irodalom korlátait is szétrobbantja. A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény.…
A Sorstalanság a legmegrázóbb magyar holocaust-regény. Kertész Imre a valóságra eszmélés stációit rajzolta meg első jelentős művében. Hőse egy pesti zsidófiú, akinek először apját viszik el munkaszolgálatra, majd ő maga is táborba kerül. Olyan világnak…
