Szerző Komoróczy Géza
Kívülről nézni a magyar irodalomra: ezt kísérli meg ez a könyv – s nem mintha a szerző kívülálló volna. Olyan nézőpontot választott, amely jó rálátást nyújt a magyar önértelmezésre az elmúlt két évszázadban: az ókori Kelet írott emlékeit, az ékírást…
Jogot, mert emberek vagyunk – ezekkel a szavakkal fordultak 1848. július 24-én Magyarország és hozzákapcsolt tartományokbeli izr. lakosok megbízottjai a júniusban megválasztott népképviseleti országgyűléshez. Követeléseiket elsodorta a nemzet akkor fontosabbnak…
A történetírás a múltra irányul, de a jelen időben végzett szellemi tevékenység. Minden műveletét ez a kettősség határozza meg. Régi motívum a magyar történeti gondolkodásban, már a 16. századi históriás ének- vagy prédikációs irodalomban, amely a régiségben…
„Itt van a víz: óceán, tavak, sebes patakok. Isszuk, fürdünk benne. Jég, hó, eső. Hidrogén és oxigén, H2O. És testünknek (agyunknak is) alkotóeleme a víz. Nélküle nincs élet. Én az oxigénről (O) akartam írni, az oxigénről a vízben: a zsidók szerepéről…
"A két kötet a zsidók magyarországi történelmének közel ezer évét próbálja áttekinteni. A magyar társadalomban, a polgári nemzetben sok száz éve van félreismerhetetlen zsidó komponens. Ezt a kettősséget írja le a könyv: a zsidók nemzetköziségét és részüket…
Komoróczy Géza írásainak gyűjteményében a nemzet fogalmának történeti kérdését állította a középpontba. Az ókori Kelet népeinek etnogenézisével, átalakulásuk, eltűnésük, fennmaradásuk folyamataival foglalkozik– de a jelen vitáihoz is fontos ez a könyv.…
A Regék és mondák sorozat e kötetében a héber Biblia történetei kaptak helyet.
A magyar társadalomban élő zsidók jogállásának, társadalmi helyzetének, önképének és a róluk alkotott képnek két- és egynegyed százados változási folyamata korabeli tanulmányok, vitacikkek, publicisztikai írások, reflexiók és önreflexiók tükrében.