Szerző ?
Amikor a kerítés mellett kibújt a csalán, a rétre sárga csillagokat rakott a gólyahír, és a kislibák először néztek fel a tavaszi égre: kitártam karjaimat, és a szívembe édes mézével, repülő szárnyával, titkos szomorúságával beköltözött a szerelem. Eleinte…
Minden tűz kialszik egyszer, de az ember megmarad, hogy újra és újra tüzet rakjon, és meglássa benne a saját örömét vagy bánatát. A házak és az emberek elmúlnak, de az őszi mezők egyformák maradnak, akárhogy öröklik, mérik, művelik is őket az emberek.…
Az Egy szem kukorica című elbeszélés-gyűjtemény először 1944 húsvétján került a könyvesboltok kirakatába. A megjelentetést vállaló Új Idők Irodalmi Intézet azzal a leplezetlen szándékkal adta ki egyik legnépszerűbb szerzőjének újabb válogatását, hogy…
Az elmúlt években következetesen törekedtünk arra, hogy egyeztetve az örökösökkel, végre hozzáférhetővé tegyük Fekete István gazdag - szerteágazó és színes - életművét. Ezért folyamatosan sajtó alá rendeztük, amitől az író hagyományos budapesti kiadója…
A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe...Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben.…
Fekete István az első publikációitól kezdve törekedett arra, hogy befejezett szépprózai munkái megjelenjenek. Verseinek csupán elenyésző hányadát érezte közlésre érettnek, elbeszéléseit és regényit viszont csaknem kivétel nélkül eljuttatta különböző…
Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár - ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István,…
Címe ellenére a Zsellérek nem sorolható a népi írók alkotásai közé. A regény ugyanis nem a zsellérek, hanem Zsellérék, vagyis Zsellér Péter és Ughy László életét mutatja be, barátságuk iskoláskori kezdeteitől az egyetemi éveiken át egészen az önállóságukig.…
Az életműsorozat legújabb kötete az Öreg utakon címmel megjelentetett korai vadászírások folytatása. A Vadászok című újabb válogatásban a kalendáriumi elvet követően az elbeszélések egy része a hónapok váltakozását idézi, a többi az írói szemléletmód…
A rókalyuk folyosója tágabb lett, és a pitvaron túl, mint egy teknő, öblösödött a kamra, ahol halkan szuszogott a rókakölyök. A szőrös gomolyag mozogni kezdett, orra kutatva emelkedett a levegőbe...Vuk lesz a neve, mint öregapjának, ki első volt a nemzetségben.…
A zalai táj fehérbe burkolózott. Olyan a légkör, mintha meleg soha nem is lett volna. Amikor a szél eláll, a látszólagos mozdulatlanságban mintha lágy selymek úsznának a havon; az olvasó halk suhogást érez inkább, mint hall, ahogy a hideg összehúzza…
Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény…
Feket István színes és változatos életművének másokéval össze nem téveszthető, jellegzetes elbeszélései azok, amelyekben a növények és a tárgyak, valamint a természet jelenségei beszélnek. Az író nemcsak az állatvilágot képes szóra bírni, hanem mindazt,…
A dunántúli Fekete Istvánt családi szálak kötötték Erdélyhez: édesapja egyik testvére a szilágysági Zsibón lett patikus. Szenvedélyesen vadászott, és e kedvtelésében ragaszkodó társra talált előbb ajkai gazdatiszt, majd fővárosi hivatalnok unokaöccsében.…
Életműsorozatunk legújabb kötete először 1947 őszén, vagyis „a fordulat évé”-ben látott napvilágot, és a következő esztendő márciusától már a második kiadása került a könyvesboltokba. E fokozott érdeklődés feltűnően ütközik a bírálók véleményével, akik…
Az életműsorozat legújabb kötete a Tojáshéjdarabkák és a Sárgaréz patkók címmel megjelentetett összeállítások folytatása. Az előbbi a göllei elbeszélések, míg utóbbi a kamaszélmények és a rokonságot megörökítő önéletrajzi írások gyűjteménye. Az újabb…
Fekete István kiskamaszkorától egészen a haláláig verselt, mégsem tartotta magát költőnek. Időről időre azonban rímeskötött formákban is hangot adott mindannak, ami íróként leginkább foglalkoztatta. Verseinek a hangulatfestés, a tájleírás és a vizualitás…
Megsebesül egy gólya, nem tarthat a többiekkel Afrikába. Hogyan veszi gondjába az ember, hogyan szokik össze a háziállatokkal, hogyan vészeli át a telet, milyen ösztönöket ráz fel benne a tavasz és a nyár - ezt mondja el vonzóan és költőien Fekete István,…
Vuk, a Simabőrű méltó ellenfele nem kevés gondot okoz az immáron fővadőrré előléptetett Borsosnak, aki azonban zseniális csapdát állít a ravasz rókának. És a leleményes szerkezet működésbe lép…
Bogáncs pumi a javából. Tehát nem puli, hanem pumi, amely ugyancsak a pásztorkutyák felekezetébe tartozik, de belül nyurgább a csontozata, kívül pedig rövidebb a szőre – mutatja be az író főhősét, aki pusztai terelő kutyaként boldogan csaholva végzi…
Régi ismerőseinkkel találkozhatunk a kötet lapjain: Csível, a fecskével, Kelével, a gólyával, és Húval, az öregedő bagollyal. Az elbeszéléseknek nem csupán ők a hősei, hanem azok a jóravaló, saját boldogulásukat kereső emberek is, akiknek sorsa összefonódik…
A sziklafal barlangjában emberemlékezet óta baglyok élnek, a bagolyélet talán évezredes törvényei szerint. Hu-t a kis baglyot azonban két testvérével együtt, mielőtt kirepülhetett volna rabágba ejtette az Ember. Hu élete ezentúl összefonódik gazdája…
Vár volt állítólag valamikor, de akkor még sziget is. Akkor még odáig ért a Balaton, de a patakok telehordták iszappal a nagy öblöt; bizonyos, hogy Tüskevár körül most már sekély a víz és nádas az egész. Az ifjúsági irodalomban klasszikussá lett regény…
A novellafüzérben tíz szál gyertya gyullad fel – megannyi sorsforduló a szereplők életében. Miközben a hősök életútját végigkövetjük, megelevenedik a XX. század első felének Magyarországa.
A 19. század közepén-derekán játszódó történet középpontjában két gyerek áll, akik távol minden lakott helytől, az erdő mélyére rejtett badányi malomban élnek. Az író a tőle megszokott művészettel festi a táj szépségeit, szövi az izgalmat keltő események…
A magányos vidralegény, a legnagyobb és legpompásabb vidrahím elhagyja víz alatti otthonát, és kalandos vándorútja során bekerül a civilizált világba. Megismerjük a kötetből Lutra eredeti környezetét, a folyók, tavak, nádasok állatvilágát és a vizek…
„Közel jött hozzám a város, szinte rám telepedett erőszakos nagyságával, színével, szagával, kissé idegenes nyelvével is, de a szülőfalumat el nem nyomhatta, meg nem sérthette, még csak nem is homályosíthatta el sem akkor, sem később, és azóta sem soha.…