Szerző Janikovszky Éva
"Az én nevemről a kedves olvasónak, ha egyáltalán valami, hát a gyerekkönyvek jutnak az eszébe. Kinek az, amit írtam, kinek az, amit ugyan nem én írtam, de nagyon tetszett neki. Előfordult gyakran, hogy aranyos gyerekverseimhez gratuláltak, sőt az is,…
A Te ezt még úgysem érted… című elbeszélésciklus eredetileg a Kincskereső folyóiratban jelent meg 1990-ben, Réber László rajzaival. Janikovszky Éva szinte az eseményekkel egy időben tett kísérletet arra, hogy érthetőbbé tegye a rendszerváltást követő…
Micsoda boldogság és dicsőség az első iskolatáska! Azt az örömteli tényt jelzi, hogy viselője már iskolás. Dani is büszke örömmel indul az iskolába, ahol lelkesedése lohad ugyan, de érdeklődése nőttön-nő. A felnőttek kérdésére, hogy jó-e iskolába járni,…
"Amikor Dani először ment óvodába, nagyon örült annak, hogy már óvodába mehet, csak még annak nem tudott eléggé örülni, hogy ott is kell maradni." Mert így van ez, hogy az ember örül is meg nem is. Akkor is így van, ha az ember történetesen még kicsi.…
Mosolyogni tessék! Persze nem szüntelenül, nem reggeltől estig, de bujkáljon bennünk a mosoly - minden eshetőségre készen -, hogy bármikor felragyoghasson. Mert a mosoly, meggyőződésem szerint, mindig egy kis fényt hoz az életünkbe, meg a máséba is.…
Zoli tizedik születésnapjára készül. A családban mindig nagymama süti meg az ünnepeltet köszöntő éljen-tortát, idén azonban Hévízre kell utaznia. A szülők úgy döntenek, inkább elhalasztják az ünnepséget. Zoli születésnapja mégis izgalmasan alakul, sok…
"Én tudtam, hogy borzasztó nehéz elképzelni, hogy minden felnőtt gyerek volt egyszer, de szerencsére eszembe jutott, hogy fénykép is van róla a fiókban."
"De szép ez az élet!" E megállapításnak, amit - szíves beleegyezésével - ötéves unokámtól, Verustól vettem kölcsön, az ő hangszerelésében egyértelműen lelkes, ujjongó csengése volt. Ám, mint tudjuk, ugyanez a kijelentés más hanglejtéssel talán gyakrabban…
"Amikor apukám azt mondja, hogy gyere csak ide, kisfiam, beszélni akarok veled, akkor már biztos, hogy baj van. Mert ha nincs baj, akkor nem mondja, hogy beszélni akar velem, hanem mindjárt beszél..." A kötet humoros gyermektörténetet mutat be, Réber…
"Hétfőn azt játszom, hogy postás vagyok. Kedden azt játszom, hogy rendőr vagyok. Szerdán azt játszom, hogy darukezelő vagyok. Csütörtökön azt játszom, hogy gyerekorvos vagyok. Pénteken azt játszom, hogy nyugdíjas vagyok. De szombaton már nem kell egyedül…
Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem…
Van, amit az ember előre megérez. Különösen akkor, ha babát vár. Nem is akartam előre megtudni, hogy mi lesz, mert nekem csak lányom lehet. És az az érdekes, hogy amikor meghallottam, hogy én most már igazán anyuka vagyok, és kisfiam van, eszembe sem…
Janikovszky Éva kamaszmonológját folyóiratból, filmes feldolgozásból ismerjük, de könyvben még nem látott napvilágot. Kárpári Tibor színes képeskönyve feleleveníti és egyben tovább is gondolja Réber László rajzi világát.
"...Valamennyi írás a maga korát tükrözi. Nem annyira mondanivalójában, mint eszköztárában. Trabant, hetven dolláros turistaút, az első mélyhűtő, kétségbeesett szülői kísérlet a Jézuska és a szakszervezeti Télapó elkülönítésére, egyszóval az akkori vágyak…
Ez a gyerekkori és fiatalkori napló, amelyet Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között vezetett, az idei év egyik irodalmi szenzációja. A korabeli naplóbejegyzésekből kibomlik egy különlegesen érzékeny lány története, aki a világháború…
Abban az ódon házban, ahol recsegő falépcső vezet az emeletre, és a lépcsőforduló színes üvegablaka alatt oroszlános pad áll, a betoppanó vendég óhatatlanul titkok után szimatol. Különösen, ha az illető vendég Misu, aki amúgy is gyűjti a titkokat. Csuda…
"Ha derülni, szomorkodni akarok, s el akarom hinni, hogy a világ nincs helyrehozhatatlanul elrontva, Janikovszky Éva könyveit olvasom" - írja Bodor Pál. A derűt és életbölcsességet sugárzó rövid írásokat tartalmazó kötetet Réber László illusztrálta.
Én azt szeretném, ha mindenki örülne: anyukám is, apukám is, nagymamám is, nagypapám is, Micike is, a kistestvérem, meg én is. De sajnos nem örül mindenki mindig. Még én se.
"Früher, als ich klein und klug und lieb und schön war, wussten alle ganz genau, nach wem ich gerate... Seitdem ich groß bin und frech und trodelig und gedankenlos, sitzen sie da, und seufzen: Von wem hat er das bloß?" "Amíg kicsi voltam és okos és kedves…
"Amíg kicsi voltam, könnyű volt szépen felelni...Amióta nagy vagyok...sokszor nem tudom, hogy mit feleljek...És ha majd én leszek felnőtt, úgy fogok kérdezni a gyerekektől, hogy sose kelljen rájuk szólnom, felelj szépen, ha kérdeznek"
Borbála néni két dakszli kutyával lepi meg Boldizsár bácsit. Ám az élet nem fenékig tejfel, ha két kutyus ennyire egyforma! A megoldás persze megszületik a mese végére.
Ketten várakoznak az autóbusz-megállóban. Bill Danilovics MacKonov - tiszteljük teljes nevén - űrhajós és feltaláló, a jövendő hőse, és Fehér Szarvas Fia, aki nevével ellentétben kislány, mégpedig vérbeli indián. Királylányhaját befőttesgumival fogja…
"Amíg kicsi voltam és okos és kedves és szép, mindig tudták, hogy kire hasonlítok... Amióta nagy vagyok, és ütődött, és nyegle és idétlen, csak ülnek és sóhajtoznak, hogy kire ütött ez a gyerek." Ezt Janikovszky Éva kamasszá cseperedett hőse panaszolja…
„I know that if people ask me something I have to answer them nicely, because if I don’t, then they’ll say. “Answer nicely when you’re asked!”
Régen rossz, ha egy könyvcím magyarázatra szorul. Ennél csak az rosszabb, ha nincs, aki megmagyarázza. Mivel a címet én találtam ki, ez a feladat kétségkívül rám vár. Nos, kedves olvasó, a cím úgy született, hogy néhány felnőtteknek szóló könyvem elnyerte…
Es gibt Dinge, die der Mensch im Vorhinein fühlt. Besonders dann, wenn er bald Mutter wird. Ich war mir sicher, dass ich ein Mädchen auf die Welt bringen würde. Und das Interessante ist, dass es mir, als ich hörte, dass ich nun Mutter war und einen Sohn…
What joy and pride is associated with one's first school satchel! This happy fact is proof that its wearer is now a schoolchild. Danny produly, happily wends his way to school, where his enthusiasm wanes somewhat but his curiosity grows. To the question…
Ketten várakoznak az autóbusz-megállóban. Bill Danilovics MacKonov - tiszteljük teljes nevén - űrhajós és feltaláló, a jövendő hőse, és Fehér Szarvas Fia, aki nevével ellentétben kislány, mégpedig vérbeli indián. Királylányhaját befőttesgumival fogja…
"When Danny first went to nursery school he was really happy that he was going to nursery school, he just wasn1t too happy about having to stay there." Because that's how it goes: people are happy, and then they aren't. And it's just the same if the…
Én egészen másmilyen felnőtt volnék, és annyi mindennek örülnék. Először is annak örülnék, hogy azt csinálhatom, amit akarok. Ha én felnőtt volnék, akkor sosem ülnék a széken, hanem mindig térdelnék, fehér kesztyűs kezem végighúznám minden vaskerítésen,…