Szerző ?
Cs. Szabó László (1905–1984) számára az utazás egyszerre külső és belső késztetés – vágy, a vándorszenvedély székely örökségéből és sorskényszer, ami egyszersmind zarándoklat is. Cs. Szabó ötvenes-hatvanas években írt, tematikus könyvekbe foglalt esszéi…
A keletkezési idő logikája és történelmi viharok szeszélye rendezte egymás mellé Cs. Szabó László (1905–1984) három, e kötetben közölt írását. Az Erdélyben (1940) – Illés Endre szavaival – egy „férfi földrajza”: az akkor rádiótudósítóként is működő író…
Hogyan került Szilágyi Áron éppen a Fazekas Gimnáziumba? Mi Berki Krisztián máig tartó ragaszkodásának oka nevelőedzőjéhez? Miért élt önálló életet már 17 évesen Liu Shaolin Sándor? Az Így lettünk bajnokok című könyv sajátos szemszögből megírt portrékötet,...
Cs. Szabó László írói munkássága a Nyugat vonzásában alakult, ő maga annak az esszéirodalomnak a képviselője volt, amely a nyilvános gondolkodásnak és eszmélkedésnek ezt a művészi formáját ismét a magyar irodalmi kultúra magaslataira emelte.
Cs. Szabó László (1905–1984) minden kétséget kizáróan a Nyugat második nemzedékének egyik legkiválóbb esszéírója. Sziporkázó stílusa, szinte beláthatatlan horizontú műveltsége, merész és reveláló gondolatokat pazarló bőkezűséggel ontó írásai összekeverhetetlenül…
Cs. Szabó László a kezdetektől az Irodalmi Ujság egyik legtöbbet publikált szerzője volt. Számos műfajban alkotott, éleslátású kritikusnak számított. Kötetünkbe az irodalmi témájú, anekdotákkal és személyes jellegű történésekkel átitatott esszéit, portréit,…
A kötet Cs. Szabó Lászlónak, a magyar esszéirodalom koronázatlan királyának színházi témájú írásait gyűjtötte egy csokorba. Bár a hangsúly – természetesen – Shakespeare-en van, a nagy görög tragédiáktól a romantikán át a 20. századig tart a képzeletbeli…
Szakolczay Lajos válogatásában „Csé” művészeti esszéi olvashatók Leonardótól, Turnertől Picassóig, Ferenczy Béniig. Személyes hangú művészettörténet a London–Párizs-tengelyen, olasz mesterek bűvöletében.