Szerző Bársony István
Bársony István (1855-1928) író, publicista, az utókor számára főképpen vadászíró. Magyarországon elsőként ő ábrázolta irodalmi szinten az élő természetet, a szabadon élő állatok világát és az ember viszonyát a környezetéhez. Több mint negyven éves írói…
A természetábrázolás mesterének kutya iránti szeretetéről szóló novellák, amelyek ebben a kötetben olvashatóak, híven tükrözik, hogy ez az érzés soha nem múlik el. Harminckilenc írás, vallomás arról, hogy nemcsak ez az okos, ragaszkodó, hűséges társ…
Bársony István (1855-1928) író, publicista, vadászíró volt. Életében több mint negyven kötete jelent meg, és ezernél is több írása, cikke különböző újságokban, lapokban. Ő az első olyan vadászíró Magyarországon, aki irodalmi igénnyel ábrázolta a természetet,…
A nemzet megmozdult és a magyar lobogó a hazaszeretetnek, a hó tisztaságú becsületességnek és az életbe vetett reménységnek a színeivel lengette bokrétás pompáját országszerte. Mindenki elment, vagy menni készült. A háború borzalmai után a harcmezőn…
Bársony István természetimádó vadásznak tartotta magát, és ez az önmeghatározás jól kirajzolódik ebben a válogatáskötetben is. A természetimádó vadászról azt kell tudni, hogy „vad nélkül sokszor tér haza, de hangulat nélkül sohasem. Nincs az esztendőnek…
Nyomról nyomra járunk. Vezetőnk Bársony István, az első magyar állatregény szerzője, a természetírás aranytollú mestere, aki otthonosan mozog a női szívekhez vezető ösvényeken is. Elvisz bennünket a Vág völgyébe, ahol Dankó Pista dúdolgat; az erdőbe,…
A kötetben a szerző harminc sajátos vadászelbeszélése olvasható. Melyekben - a természet rajza mellett - a hangulatfestés és a lélektani ábrázolás terén is remekelt.
Bársony István Elveszett paradicsom című kötete az Otthonom Szatmár megye helytörténeti könyvsorozat 23. darabja. Dr. Csiák Gyula azokból a Bársony-novellákból válogatott, amelyeknek cselekménye a történelmi Szatmár vármegye tájain játszódik. Az első…
Ha azt hinné a kedves olvasó, hogy létezik vadász és nem vadász, azt kell mondanom, téved. Mindenkiben két én lakozik. Az egyik magának akarja a szépet, birtokolná, hazavinné. Megkeményíti a szívét, késhez, ollóhoz, puskához nyúl, s a virág vázába, a…