Szerző ?
Hogyan működött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szerv? Mit lehet tudni a belső viszonyairól, az állományról, a vezetőkről? Mi volt a feladatköre a hírszerzőknek, a kémelhárítóknak, a belső elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentős eszköze a…
A kötetben olyan szegediekről és Csongrád megyeiekről esik szó, akik az államvédelmi, majd állambiztonsági hálózati nyilvántartásban szerepeltek. A bizonyítékok erre a korabeli hálózati nyilvántartási anyagok és ezekkel közel egyenértékű dokumentumok.…
Bálint László (1940) több évtizeddel ezelőtt - 1969-ben - kezdte titkosszolgálati pályafutását, Hosszabb ideig az állambiztonsági kémelhárítás tisztje, majd főtisztje volt, később, 1990 után, öt évet még a nemzetbiztonsági kémelhárításnál is eltöltött.…
Az 1956-os magyar forradalom szegedi eseményeiben kiemelkedő és meghatározó jelentőségű volt Baróti Dezső szerepvállalása, aki akkor a Szegedi Tudományegyetem rektora volt. Annak ellenére volt ez így, hogy az egyetemi forradalmi bizottsági tagságán kívül…
1990 után alig volt olyan ügynökügy Magyarországon, amelyben elő ne került volna az egykori államvédelmi, később állambiztonsági hálózati (ügynöki) nyilvántartás egyik fontos alapdokumentuma, a ma már szinte mindenki által ismert 6-os karton. Többen…
Talán közismert a rákosista idők e jelmondata: az Államvédelmi Hatóság a Párt ökle. Később, amikor már nem ÁVH volt a szervezet elnevezése, némileg változott az állomány, változtak a módszerek is. A Párt ökölcsapásai alattomosabbak, kiszámíthatatlanabbak…
Az utóbbi idők minden bizonnyal legizgalmasabb memoárja Bálint László új könyve. Bálint László 1940-ben született Kisteleken hívő katolikus – a későbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós – családba. Gyermekkori…
Az államvédelmis, majd egy ideig még az állambiztonságis időkben is volt egy olyan magabiztos, ám némileg eltúlzott titkosszolgálati vélemény, hogy nincs olyan ember, akit így vagy úgy, de be ne lehetne szervezni. Ehhez az állításhoz kapcsolódik a könyv…