Keresési eredmények
1944. március elején a keleti hadszíntér déli részén, Ukrajna nyugati területein a szovjet csapatok az úgynevezett „második sztálini csapás” keretében a német 1. páncéloshadsereg megsemmisítését tervezték. A seregtest élén Hans Valentin Hube páncélostábornok,…
A második világháború keleti frontján 1943 végére – már túl Sztálingrádon, a doni hadműveleteken, Kurszkon és Harkov másodszori visszafoglalásán – a szovjet hadseregnek az addig elvesztett területek felét sikerült újra az ellenőrzése alá vonnia, és a…
A 40 M. NIMRÓD önjáró páncélozott gépágyút svéd eredetű harcjármű magyar mérnökök által végrehajtott áttervezésével alakították ki. E páncélozott harcjárművet eredetileg harckocsik és repülőgépek ellen tervezték, de páncélosok ellen 1943-tól csak önvédelemből…
E könyv először Oroszországban jelent meg 2005-ben. Valerij Zamulin mint a prohorovkai ütközet állami múzeumának egykori alkalmazottja, alaposan megismerte a harcteret és öt éven át kutatta az orosz Honvédelmi Minisztérium Központi Irattárában, valamint…
A sztálingrádi csata egyértelműen fordulópontot jelentett a második világháború menetében. A város elfoglalása 1942 őszén, majd nem sokkal később a teljes szovjet bekerítése, utána a hiábavaló német felmentési kísérletek – mindez mindkét oldalon rettenetes…
Ma már nem igényel különösebb bizonyítást, hogy a második világháború 1944–1945. évi magyarországi harcai elválaszthatatlan részét képezték a német–szovjet arcvonalon folyó, és a háború végső kimenetele szempontjából is döntő jelentőségű küzdelemnek.…
Egészen a sumerek kora óta a nehézgyalogosokból álló phalanx uralta az antik csatamezőket. A phalanxban a harcosok fő fegyvere a lándzsa, majd később a szarissza, egy extrahosszú lándzsatípus volt, és a lándzsájukat előreszegező, szorosan egymás mellett…
Sorozatunk huszadik részében ismét a német haderő által, a 2. világháborúban használt Sturmgeschütz III rohamlöveget vesszük górcső alá. A kötetben eddig publikálatlan felvételek segítségével mutatjuk be ezen harcjármű alkalmazását.