Keresési eredmények
Nagy-nagy messzeségben, egy tűztenger közepéből kiemelkedő üveghegy fölött ott lebetgett óriási fehér szárnyakon a repülő kastély. De olyan messzire volt ám, hogy még a világ végin is túl lehetett egy jó napi járással.
Felvirradt a viadal napja. Bizánc falai megteltek kíváncsiskodókkal. Maga a császár is ott ült az egyik bástya ormán, aranyos trónusán, udvarnépe körében. Aztán Konstantin intésére megnyílt a város kapuja, s kilépett rajta a görög, egy valóságos óriás.
Ma már tudjuk: a kitelepítések valamennyi társadalmi réteget érintették, rosszindulatú rágalmazások alapján akárkit kiutasíthattak otthonából. Somlay Gizellát gyerekként érte a trauma, kötete a tiszaföldvári időszaknak állít emléket, méghozzá szokatlan…
Az eredetileg 1935-ben megjelent regényben Székely Mózes a magyar-román együttélés problémáit ecseteli a Zátonyban (1931) kijelölt úton. Nem véletlen, hogy az irodalomtörténet iker-regényekről beszél a két alapmű kapcsán, hiszen ez utóbbi új szempontú…
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba
Új sorozatunk célja: eltitkolt, feledésbe merült, négy évtized cenzúrája által kivetett szépirodalmi művek visszahozása a köztudatba
Tormay nagyregénye, melynek befejező része, A fehér barát nem is készült el teljesen (hiszen Kállai Miklós fejezte be a jegyzetek alapján) , a tatárjárás időszakának grandiózus mementója. Az írónő egykori népszerűsége a külföldön publikált magyar írók…
Lehel vezér kezébe vette elefántagyarból faragott, ezüsttel díszített csatakürtjét, szájához emelte és belefújt. A harci riadó hangja betöltötte a termet, messzire szállt a nyitott ablakokon át az el hagyatott harcmezőre.
Atilla leszállt a lováról, s fövegét levéve, mintha csak szent földre lépett volna, közelebb ment a különös kardhoz. Olyan csodálatosan szép kard volt, amilyent emberi kéz nem is készíthetett volna. Szikrázva csillogott a pengéje, s markolatán ott ragyogott…
Az emberiség nagy tanítói leghatalmasabban sohase a szavakkal, de mindig az életükkel tanítottak. Szent Ferenc is az életével tanított
Hagyomány és népélet a 19. századtól 1956-ig. Kisida Erzsébet önéletrajzi ihletésű kötete a felvidéki népszokások krónikája is, miközben többgenerációs család- és régiótörténet.
Élt valamikor réges-régen, a balatoni hegyvidék barlangjában egy csoaszép, aranyhajú tündér, Tihany. Minden este leterelte aranygyapjas kecskéit a tóra, s míg a kecskéi ittak, a szépséges tündér leült az egyik parti sziklára és énekelt.
Egy emberöltő után jelenik meg ismét az eddigi egyetlen, legteljesebb székely nemzettörténet kötet, mely a szakma szerint kánonikus alapműnek tekinthető. Az új kiadás az eredeti képanyaggal jelenik meg. Előszót írt Barcsa Dániel történész, író.
- Alig csókolták meg egymást, egyszer csak muzsikálni kezdett körülöttük az erdő! Táncoltak az arany napsugarak, s a tó mélyéből kiemelkedett lassan egy csodaszép kristálypalota. Aranykapui megnyíltak, s szivárványszínű szárnyakon ezer kicsi tündér özönlött…
Ez az első munka, amely Wass Albert irodalmi kanonizációjára tesz kísérletet, s mint ilyen, szakít az utóbbi évek irodalomtörténeti és -elméleti dogmáival. Végre az életmű van a fókuszban, ami által kirajzolódik az igazi Wass Albert és egyedülálló művészete.
A képanyaggal gazdagon illusztrált kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy mit adott Európának a „magyar arc”, mi Magyarország kulturális szerepe Európa életében?
Az Altináj és a Medveszív írójának új könyve az avarok történetébe avatja be olvasóit - ifjút és felnőttet egyaránt. A Képes Krónika mintájára készített különleges kötet egyszerre hiteles történelmi tabló és képeskönyv, mely a Kárpát-medencében évszázadokig…
egyszer a király kihirdetteti az egész országban, hogy annak adja leányát s fele királyságát, bárki fia-borja legyen, aki valami olyat tud monani, hogy az ő el ne higgye.
Mindjárt azon a helyen, a Szamos folyó partján, egy magyar táltos és egy görög pap előtt Ménmarót és a székelyek rabonbánja elmondták az eskü szent szavait, a szövetség ezzel a bolgár telepesek és a magyarok között megpecsételődött… A vén Szamos hallotta…
Isten kardja csak akkor csillog majd újra, és vezeti győzelemre megint a hunok s magyarok ivadékait, amikor egyek lesznek újra, mint a hajdani időkben, egy szándék, egy akarat, egy cselekedet, Öregisten parancsa szerint!
Bilincsek hullottak le magyar földön magyar kezekről. Huszonkét esztendő keserű rabsága után Erdély északi részének és a Székelyföld nagyrészének lakói hazatértek. Csak az beszélhet igazán a szabadulás nagyszerűségéről, aki maga is ette a rabság könnytől…
-Van benned bátorság, azt látom - nézett reá bosszúsan a Vízikirály -, s beszélni is tudsz. Lássuk hát, mennyi benned az ész, meg az ügyesség! Három próbát kell kiállnod. Ha megállod azokat, viheted a leányomat. Ha nem, halállal sújtalak vakmerőségedért.…
A Látó-ember, az Igazlátó Wass Albert bölcs és tömör gondolatait foglalja egybe válogatásunk. Páratlan hitelességgel és szenvedéllyel ragadja vonzáskörébe a kötet olvasóit, a szépség és tragikum, az esszenciális értékek világába. (Turcsány Péter)
Kollányi Károly három nagy sikerű könyvének újrakiadását veheti kézbe az olvasó. A trianoni boszorkánykonyha, a Régi Felvidékünk és Kárpátalja magyar múltjának elrablása és A Kárpát-medence Európában hajdani sikere nem volt véletlen: a politikatörténeti-geopolitikai…
A reneszánsz évében megjelenő ismert mesetörténetet ezúttal Wass Albert feldolgozásában adjuk közre Simorka Sándor ihletett tolmácsolásában. Illusztrálta: Simorka Sándor.
1925-öt írunk, egy székely falu küzd a megmaradásért. Közös vagyonuk a hatalmas fenyves erdő, de erre már szemet vetett az új államhatalom és az új ügyeskedők is. Mindezt néhány év múltán betetőzi a nagy gazdasági válság, amely végigsöpör a világon,…
Táncos Csuda Mózsi kalandjai Erdély visszacsatolásakor kezdődnek, a katonaságnál folytatódnak s a háborús megpróbáltatások után a hegylakó népek ősi türelmével várt és a tavaszi megújulást remélő hétköznapokkal zárulnak; Mert Isten, aki a kivágott csonkból…