Filozófia
Előzetes figyelmeztetés: Kedves Olvasó, e kötetben rövid-közepes írásokat találsz a legkülönbözőbb témákból – vannak titokzatosak, tiltottak, irodalmi kuriózumok, és bocsánat, de filozófiai krokik is szerepelnek a halmazban. De te bizonnyal találsz egyet-kettőt,…
Seneca nemcsak a római irodalomnak, de az egész világirodalomnak is egyik legnagyobb és legkülönlegesebb alkotója. A legnagyobbak közé azért sorolható, mert a római irodalomnak szinte minden műfajában maradandót alkotott: a lírában, a prózában és a…
Kötetünk, Tamás Gáspár Miklós életműkiadásának harmadik darabja, a 2001–2020 között írt politikafilozófiai állásfoglalásokból és útmutatásokból közöl bőséges válogatást. A tematikus összecsengés folytán a Törzsi fogalmak folytatásának tekinthető: itt…
A hagyomány szerint a taoizmus alapítójának, Lao-cének tulajdonítják a taoista filozófia alapművét, a Tao te kinget. A szerző költői képekkel átszőtt aforizmákban összegzi a taoizmus tanítását, melynek legfontosabb üzenete, hogyan tud az ember harmóniában…
"Hová lett Isten? Mit cselekedtünk? Talán bizony fenékig ittuk a tengert? Miféle spongya volt, amellyel eltöröltük körös-körül a teljes horizontot? Hogyan bírhattuk eltörölni ezt az örökké mozdulatlan vonalat, minden addigi vonal és mérték vissza-vonatkozását,…
„Konzervatívnak lenni egy bizonyos emberi létmód, és a konzervatív habitus az élet minden területén – képzőművészetben, zenében, irodalomban, tudományban, vallásban – megjelenik. Ebben a könyvben a „konzervatív” politikai filozófiával, nem pedig az ugyanezzel…
A Harvard Egyetem professzora, Michael Puett kínai filozófiáról tartott kurzusa rendkívüli népszerűségnek örvend – de mi a titka? Puett megmutatja, hogyan segíthetnek az ősi kínai filozófusok olvasása abban, hogy jó életet éljünk, és szembeszáll a modern…
Két évezred szentjei közül is kiemelkedő egyéniség Hippói Szent Ágoston. Vallomások című műve 397 és 400 között keletkezett. Megírásakor a szerző (latin nevén Aurelius Augustinus) életútjának felén járt. Vallomásainak tizenhárom könyve nemcsak az ókeresztény,…
1872-ben jelent meg egy huszonhat éves bázeli klasszika-filológus egyetemi tanár, Friedrich Nietzsche műve a görög tragédiáról. A könyv azonban tudatosan átlépte az ókortudomány kereteit: nem pusztán a görög kultusz és tragédia újszerű értelmezését adta,…
Az elrendelt hallgatás jelenségkörébe nemleges, néma tettek tartoznak. A cselekvésre jellemző ismérveknek (ágentivitás, intencionalitás, erőkifejtés stb.) éppúgy megfelelnek, mint hangos, tettleges társaik. Ha a cselekvésszerűség mértéke szerint kellene…
„A sztoikus (illetve más ókori filozófusok) számára a memento mori, vagyis az elkerülhetetlen halálon való töprengés nélkülözhetetlen filozófiai gyakorlatot jelentett, amelynek ráadásul nem várt kedvező hatásai is lehetnek. Az eljövendő rossz dolgok…
A 21. század filozófiájának holisztikus választ kell adnia a modernitásra. A válsághelyzet fenyegetése sürgetőleg hat a gondolkodásra, azonban kerülendő az elhamarkodottság szelleme. A gyorsulás könnyen a leegyszerűsítés barbársága felé lökheti tovább…
A kapitalizmus minden életszférát és gondolatot felfalt. A dermesztő elidegenedés és a hiánytalan eldologiasodás emberellenes jellemzőit sorra kell vennünk ahhoz, hogy a kiutat egyáltalán elkezdhessük megkeresni. Az európai baloldali radikális hagyomány…
Késő modern kori életünket az a vágy vezérli, hogy megbízhatóan komfortossá tegyük mindennapjainkat, környezetünket, végső soron a sorsunkat. A modern társadalom központi törekvése, hogy növelje saját hatókörét: a világot egyre jobban irányítása alá…
Jelenkorunk jellemző válságtünete, hogy egyre gyarapodó tömegek fordulnak el a tudomány útmutatásaitól, kérdőjelezik meg hitelességét, sőt tekintenek ellenséges gyanakvással mindarra, ami a számukra véleménydiktatúrának vagy egyenesen a megtévesztésükre…
Johannes Scotus Erigena (kb. 810–875) a magas középkor egyik legjelentősebb gondolkodója, akit Hippoi Ágoston és Canterburyi Anselm között a legnagyobb latin nyelvű szerzőnek tartanak. Ír származású, nagyszabású spekulatív műveket írt, és Nagy Károly…
Az előző századforduló környékén Martin Buber rövid idő leforgása alatt a megújuló zsidó önértelmezés vezető alakja lett, s a húszas években már a vallástudomány, a filozófia és a pedagógia terén is kivételes tekintélyre tett szert. Előadásaiban és rövidebb…
Frédéric Gros francia filozófiaprofesszor, emellett elkötelezett túrázó, aki a gyaloglást nem sportnak tekinti. Nagyközönségnek szóló filozófiai esszéje a gyaloglás, sétálás, kóborlás, kószálás, túrázás mibenlétét tárja fel. Irodalom- és filozófiatörténeti…
A Filozófia – Az etikától a metafizikáig szélesíti a látókörünket, felpörgeti az agyunkat, és alapjaiban kérdőjelezi meg nézeteinket és mindazt, amit a tudásról eddig gondoltunk. Ráébreszt, hogy még az érzékszerveinkben sem bízhatunk, habár csak rájuk…
Születtem, mint oly sokan mások, igaz, Kardos András néven már kevesebben, és 1953-ban még kevesebben. Magyar-esztétika szakon végeztem, magamat leginkább kritikusnak, esztétának és szerkesztőnek tartom. A szocializmusnak becézett kádári korban voltam…
Milyen viszonyban áll egymással a stressz és a szabadság? Peter Sloterdijk német filozófus, korunk egyik legeredetibb gondolkodója meghökkentő és szokatlan módon világít rá a kapcsolatra. Szerinte a társadalmak ma stressz- és gondközösségek, amelyeket…
Ebben a műben Comte-Sponville tizennyolc fejezetben kíséri végig olvasóját a „nagy erényeken”, kezdve az udvariasságon (ami még nem erény: a szerző szerint csak erények híján szorulunk rá), végezve a szereteten (ami már nem erény: az erényekre épp azért…
Giorgio Agamben a kortárs olasz filozófia kiemelkedő alakja. Legismertebb műve most először jelenik meg magyarul. Szent ember: Agamben a római jognak ebből a homályos és paradox megjelöléséből bontja ki politikafilozófiája központi témáját. Elemzései…
„Schelling az Schelling, és olyannak kell tekinteni, amilyen.” Ezek a szavak hatásosan jellemzik Friedrich Wilhelm Joseph von Schelling német filozófust (1775-1854), a különc gondolkodót, akinek melodramatikus lendülete mind a magánéletét, mind a filozófiáját…
Karl Popper (1902–1994) és Thomas Kuhn (1922–1996) a 20. század két legjelentősebb tudományfilozófusa. Popper egy új tudományos módszertant, a falszifikálhatóság elvét teremtette meg, amely szerint a kutatás fő célja nem a tudományos elméletek bizonyítása,…
A politika tette az embert olyanná, amilyen. Ha van valaki, aki pontosan ismerte fel, hogy a politika és a vezető politikusok döntően formálják a népeket, akkor az Rousseau, a nagy vagyon megadóztatásának elkötelezett híve volt. Meg volt győződve arról,…
Az a pillanat, amikor Descartes (1596-1650) a filozófiai reflexió fókuszát a gondolkodó ember tudatába helyezte át – egy mérföldkő volt a bölcset fejlődésében. Valójában a filozófia ekkor lépett át a modernitásba. Megtette az első lépést azon a gondolati…
Az Ecce homo című kései önéletrajzi írásában, amit Nietzsche eredetileg előszónak szánt soha el nem készült „fő művéhez”, a Minden érték átértékeléséhez, így jellemzi az először 1881-ben megjelent Hajnalpír című művét: „Ezzel a könyvemmel kezdődik hadjáratom…
Amikor idén megkésve és emiatt némi lelkiismeret-furdalással köszöntöttem őt kilencvenedik születésnapja alkalmából, Heller Ágnes a sértettség legkisebb jele nélkül azt írta: "A jókívánságok nem késhetnek el." A halálhírek azonban mindig túl korán jönnek.…
„Két dolog tölti el elmémet mindig új s egyre fokozódó csodálattal és hódolattal, minél gyakrabban és hosszabban gondolkodom el róluk: a csillagos ég fölöttem és a morális törvény bennem.” Ezzel a híres mondattal kezdődik A gyakorlati ész kritikája Zárszava,…