Napraforgó

Böjte Csaba áldozatos munkájáról, az erdélyi gyermekotthonok szervezéséről sokat hallotunk. De kik azok az emberek - pedagógusok, önkéntesek - akik az otthonokban dolgoznak, akik a napi feladatokat ellátják? Hogyan küzdenek meg a nehéz körülményekkel, az emberpróbáló feladatokkal és talán legfőképpen saját magukkal azok, akik vállalják ezt a munkát? Vajon milyen az élet egy ilyen közösségben? Pogány Borbála egy évet töltött nevelőként a petrozsényi gyermekotthonban. A kötetben a haza írt levelekből tárul fel a sokszor szomorú, máskor reményteljes valóság, és mindezeken felül egy ember útja önmagához.