KÜLÖNTUDÓSÍTÓ HÁBORÚRÓL ÉS BÉKÉRŐL

A szerző különtudósítóként szerzett élményeiről számol be a tőle megszokott színes, érdekfeszítő stílusban. Megírásra érdemes élménye bőven akadt, hiszen az évek során bejárta Afrikát, a Közel-Keletet, Ázsia sok országát és Dél-Amerikát, volt etióp leprakórházban, látott éhező gyermekeket, készített riportokat dúsgazdagokkal fényűző palotákban. Félt és reszketett, amikor palesztin-izraeli tűzharcba szorult, vendégeskedett brazíliai aranyásóknál és sírógörcsöt kapott, amikor kiszabadult a zairei gerillák fogságából. Saját bevallása szerint sohasem volt képes a bátor férfi haditudósító szerepét eljátszani, minden veszélyre és nehézségre nőként reagált. A történetek a fejlődő világ átalakulásáról szólnak, amelyben a busmanok például még az évszázadok óta megszokott életüket élik, de ha valaki ezt lefilmezi, azért már pénzt kérnek, mégpedig előre és dollárban.