MAGYARUL GONDOLKODNI

1943 április 15-én született Kolozsvárott. Erdélyben, a Hargita tövében él. Történész. Hosszú ideig a Hargita megyei múzeumhálózat igazgatója. Kényszerűségből egy ide ig. Budapesten volt újságíró. Ma kizárólag az őstörténet kutatásával és írással foglalkozik. Eddigi történelmi témájú könyvei: Jószerencsét, Balónbánya története, Csillagösvényen, valamint a Magyarországon 2005-ben megjelent Hol vagytok székelyek?, Székely-magyar történelem Atillától máig, s a 2006-ban megjelent Magyarul gondolkodni, valamint A székely jogszokások. A meséket is író Barabási László nem csak kiemelkedő, hatalmas ismeretanyaggal rendelkező tudós, hanem lebilincselő stílusú elbeszélő is. Nézzük meg ? székely társadalom felépítését. A társadalom alapja a család volt. Ennek egyetlen vagyona a porta. Vagyis ház, gazdasági épületek, udvar, kertek. Ami a kerítésen belül létezett. Itt az Isten után a gazda következett, vagy a gazdaasszony. Egyik porta nem volt alárendelve a másiknak. Mellérendelő viszony volt közöttük. Több porta alkotott egy tízest. Több tízes a falut. Egyik tízes nem volt alárendelve a másiknak. A falu vezetősége a portákról került ki. De nem ők voltak az urak. Ők csak szolgálták a közösséget. Sok falu alkotott egy széket. Ahogyan egyik falu nem volt alárendelve a másiknak, úgy egyik szék sem volt alárendelve a másiknak. Mégis egy egységes Székelyföldről beszélünk. És jogosan. Megismétlem, s kérem, jegyezzük meg: senki nem volt alárendelve senkinek. A választott vezető szolgálta megbízóit. Mi a lényege ennek a tulajdonformának, s társadalmi gondolkodásmódnak, amelyet az emberiség több tízezer évvel ezelőtt kialakított, s az működött is több tízezer esztendőt? Szerencsénk van ? székelyek szinte őrültségnek számító hagyománytiszteletével. Így ismerjük ezt a formát.