Sólyom Márk
A Keletrómai Birodalom és a sztyeppei népek háborúi, 375-568 - Hadiakadémia
Az ókori Római Birodalom és középkori folytatása, a keresztény Keletrómai Birodalom közel 1500 éven keresztül háborúzott különféle sztyeppei eredetű törzsszövetségekkel. A szarmaták, a hunok, a bolgárok, a szabirok, az avarok, a besenyők, a kunok és a magyarok Konstantinápoly legkeményebb, legkiszámíthatatlanabb harcmodorú ellenfelei közé tartoztak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Keletrómai Birodalom két monumentális falrendszere, a Theodosius-féle, illetve az Anastasius-féle védelmi vonal is egy-egy sztyeppei nép, a hunok, valamint a bolgárok ellen épült fel. A könyv a 375 és 568 közötti keletrómai–hun, keletrómai–bolgár és keletrómai–szabir diplomáciai konfliktusok és fegyveres összecsapások történetének bemutatására vállalkozik, emellett megismerteti az olvasóval a szemben álló 4–6. századi hadseregek felépítését, taktikáját, illetve fegyverzetét is. A könyvben megelevenedik például a hunok 447. évi legendás hadjárata, amelynek eredményeképpen a keletrómai imperium a béke fejében kénytelen volt nagyjából két tonna arany hadisarcként való azonnali megfizetését vállalni Attila nagykirálynak. Olvashatunk a hun-bolgár származású lázadó ellencsászár, Vitalianus, illetve az ugyancsak hun-bolgár keletrómai hadvezér, Alathar 60 000 halottat követelő 515. évi összecsapásáról is, amelyet még Kézai Simon Gestája, illetve a Képes Krónika is említ 7-800 évvel a legendás csata után. Megtudhatjuk azt is, hogy ki volt Bóa regissa, a szabir hun fejedelemasszony, aki Iustinianus császár szövetségeseként az 520-as években tönkreverte a perzsa nagykirály zsoldjában harcoló 20 000 kaukázusi hun lovast. Feltűnik továbbá a könyvben a zseniális keletrómai stratéga, Flavius Belisarius is, aki kivételes taktikai gondolkodásának köszönhetően 559-ben 300 veteránjával meg tudta futamítani Zabergan Konstantinápoly felé közelítő 7000 kutrigur bolgár lovasát. Ezeknek az Európa későbbi sorsára nagy hatást gyakorló, de kevéssé ismert eseményeknek a láncolatát tárja az olvasó elé ez a hatalmas forrásbázisra támaszkodó könyv, amely abban is segít, hogy mélyebben láthassuk az ókori világ átalakulását a középkori Európává.
Az ókori Római Birodalom és középkori folytatása, a keresztény Keletrómai Birodalom közel 1500 éven keresztül háborúzott különféle sztyeppei eredetű törzsszövetségekkel. A szarmaták, a hunok, a bolgárok, a szabirok, az avarok, a besenyők, a kunok és a magyarok Konstantinápoly legkeményebb, legkiszámíthatatlanabb harcmodorú ellenfelei közé tartoztak, amit mi sem bizonyít jobban, mint hogy a Keletrómai Birodalom két monumentális falrendszere, a Theodosius-féle, illetve az Anastasius-féle védelmi vonal is egy-egy sztyeppei nép, a hunok, valamint a bolgárok ellen épült fel. A könyv a 375 és 568 közötti keletrómai–hun, keletrómai–bolgár és keletrómai–szabir diplomáciai konfliktusok és fegyveres összecsapások történetének bemutatására vállalkozik, emellett megismerteti az olvasóval a szemben álló 4–6. századi hadseregek felépítését, taktikáját, illetve fegyverzetét is. A könyvben megelevenedik például a hunok 447. évi legendás hadjárata, amelynek eredményeképpen a keletrómai imperium a béke fejében kénytelen volt nagyjából két tonna arany hadisarcként való azonnali megfizetését vállalni Attila nagykirálynak. Olvashatunk a hun-bolgár származású lázadó ellencsászár, Vitalianus, illetve az ugyancsak hun-bolgár keletrómai hadvezér, Alathar 60 000 halottat követelő 515. évi összecsapásáról is, amelyet még Kézai Simon Gestája, illetve a Képes Krónika is említ 7-800 évvel a legendás csata után. Megtudhatjuk azt is, hogy ki volt Bóa regissa, a szabir hun fejedelemasszony, aki Iustinianus császár szövetségeseként az 520-as években tönkreverte a perzsa nagykirály zsoldjában harcoló 20 000 kaukázusi hun lovast. Feltűnik továbbá a könyvben a zseniális keletrómai stratéga, Flavius Belisarius is, aki kivételes taktikai gondolkodásának köszönhetően 559-ben 300 veteránjával meg tudta futamítani Zabergan Konstantinápoly felé közelítő 7000 kutrigur bolgár lovasát. Ezeknek az Európa későbbi sorsára nagy hatást gyakorló, de kevéssé ismert eseményeknek a láncolatát tárja az olvasó elé ez a hatalmas forrásbázisra támaszkodó könyv, amely abban is segít, hogy mélyebben láthassuk az ókori világ átalakulását a középkori Európává.
Nyelv | magyar |
Kiadó | PeKo Kiadó |
Megjelenés éve | 2024 |
Oldalak száma | 248 |
Kötés típusa | keménytábla |
Méretek (Sz-M-H) | 140-210-0 |
EAN | 9786156602091 |
Szállítási idő | Nem elérhető |