Parkinson-kór az orvosi gyakorlatban - Orvosi kiskönnyvtár

A Parkinson-kór diagnózisával Magyarországon 2010-2012 között több mint 40 ezer személy élt. Az évente diagnosztizált új Parkinsonkóros esetek száma hazánkban 5 ezerre tehető. A Parkinson-kór lefolyása esetenként jelentősen különbözhet, összességében azonban krónikus, progresszív betegség, melynek tünetei az életminőséget jelentősen befolyásolják. A könyv szerzői a rutin betegellátásban szerzett kiemelkedő tapasztalataik alapján foglalják össze tömören a Parkinson-kóros betegek ellátásával kapcsolatos legfontosabb gyakorlati tudnivalókat. Hangsúlyozottan szerepel(nek): – a Parkinson-kór diagnózisa jelenleg is az anamnézisen és a beteg vizsgálaton alapul, – a mindennapi ellátásában gyakran figyelmen kívül hagyott nem motoros tünetek gyakran jobban rontják az életminőséget, mint a motoros tünetek, – a rehabilitáció során az önálló életvitel, az önmenedzselés megtanítása az egyik legfontosabb célkitűzés, – ismertetik, hogy a betegek számára hazánkban milyen elérhető támogatási lehetőségek állnak rendelkezésre, – a farmakoterápiás részben részletesen ismertetik az elérhető készítményeket. A Parkinson-kórban szenvedők számában jelentős növekedés vár ható: a kórkép miatt elveszített vagy rokkantságban töltött évek száma 2022-höz viszonyítva 2050-re várhatóan háromszorosára nő. Parkinson-kóros betegekkel tehát a neurológiai szakellátáson túl egyre gyakrabban találkoznak majd az alapellátásban és az egyéb szakellátásokban is. TARTALOM Ajánlás (Prof. Dr. Bereczki Dániel) Rövidítések jegyzéke I. rész RÖVIDEN A PARKINSON-KÓRRÓL ÉS A KEZELÉSÉRŐL Írta: Dr. Takáts Annamária neurológus 1. Bevezetés 1.1. A Parkinson-kór betegszám növekedésének mértéke 1.2. A betegség költségei 1.3. Mi a „Parkinson-pandémia”? 1.4. A fejlődés útja 1.5. Hova soroljuk a Parkinson-kórt? 2. Parkinson-kór a neurológus szemével 2.1. A Parkinson-kór etiológiája 2.2. Diagnosztikai kritériumok 2.3. Patológia 2.4. Panaszok és tünetek 2.4.1. Korai motoros tünetek 2.4.2. Késői motoros tünetek 2.4.3. Nem-motoros tünetek Parkinson-kórban 2.5. A Parkinson-kór demencia (PD-D) kialakulásának rizikótényezői 2.6. A Parkinson-kór gyógyszeres kezelése 2.6.1. Levodopa 2.6.2. COMT gátlók 2.6.3. Dopaminagonisták 2.6.4. MAO-B (monoaminooxidáz B) gátlók 2.6.5. NMDA antagonisták 2.6.6. Anticholinerg szerek 2.7. Az előrehaladott Parkinson-kór kezelése 2.7.1. Az ON-OFF fluktuáció kezelése 2.7.2. Az előrehaladott Parkinson-kór kezelési lehetőségei 2.8. Terápiás vázlat 2.9. Összefoglalás - amit a Parkinson-kórról minden orvosnak tudnia kell 3. Parkinson-szindróma szisztémás idegrendszeri betegségekben (ún. atípusos Parkinson-betegség) 3.1. Multiszisztémás atrófia (MSA) 3.2. Progresszív szupranukleáris bénulás (PSP) 3.3. Cortikobasalis szindróma (CBS) 3.4. Parkinson-szindróma degeneratív demenciákban 3.5. Parkinson-szindrómák ismert eredettel (másodlagos Parkinson-szindrómák) 3.5.1. Neuroleptikus Parkinson-szindróma 3.5.2. Vaszkuláris Parkinson-szindróma 3.5.3. Parkinson-szindróma hydrocephalusban 4. Összefoglalás - kiemelten fontos tudnivalók a mindennapi gyakorlatban Felhasznált irodalom II. rész A PARKINSON-KÓR REHABILITÁCIÓJA Írta: Dr. Nagy Helga, neurológus, PhD., Orvosi mozgásszervi rehabilitációs szakorvos 1. Bevezetés 2. A rehabilitációról általában 2.1. A rehabilitáció fogalma 2.2. A rehabilitáció célja 2.3. A rehabilitáció szervezett formái 2.4. Állapotfelmérés 2.5. Rehabilitációs tervezés 2.6. A csapatmunka (team) szükségessége 3. A krónikus progrediáló betegségek rehabilitációja 4. A Parkinson-kóros beteg rehabilitációja 4.1. Funkcionális képességek, funkcionális rehabilitációs szemlélet 4.2. Parkinson-tünetek és rehabilitációs stratégiák 4.3. Terápiák a Parkinson-kór rehabilitációjában 4.3.1. Mozgásterápia 4.3.2. Ergoterápia 4.3.3. Tanácsok mobilitási és önellátási problémával rendelkezőknek 4.3.4. Logopédia 4.3.5. Zeneterápia, ritmus- és táncterápia 4.3.6. Neuropszichológia, kognitív terápiák, pszichológia 4.3.7. Foglalkozási, foglalkoztatási és szociális rehabilitációs tevékenység 4.3.8. Ápolás 5. Zárógondolatok Felhasznált irodalom A SpringMed Kiadó könyvajánlója A Szerzők rövid bemutatása: Dr. Takáts Annamária neurológus, pszichiáter, klinikofarmakológus 1974-ben szerzett általános orvosi diplomát a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, Budapesten. Jelenleg klinikai főorvosként vezeti Budapesten, a Neurológiai Klinikán a Parkinson Osztályt. Számos magyar és külföldi szakmai társaság tagja, 1999-ben az ő kezdeményezésére alakult meg a Magyar Tudományos Parkinson Társaság. Később orvostanácsadója, majd elnöke lett a Delta Magyar Parkinson Egyesület elnevezés ű betegszervezetnek, ahol fő feladata a betegek érdekképviselete. Az orvosképzésben 1974 óta oktat, magyar, angol és német nyelven. Több, mint 130 magyar és idegen nyelv ű közleménye jelent meg. Dr. Nagy Helga Gabriella PhD neurológus, orvosi mozgásszervi rehabilitációs szakorvos, sportorvos Tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Karán végez te 1996-2002 között. Jelenleg az Országos Sportegészségügyi Intézet Mozgásszervi Rehabilitációs Osztályának osztályvezető főorvosa. PhD fokozatát Klinikai idegtudományokból szerezte 2010-ben. Számos szakmai publikációja mellett széleskörű oktatási tevékenységet folytat, emellett hazai és nemzetközi neurológiai és rehabilitációs konferenciákon rendszeresen tart előadásokat.