Mary Beard
Róma császára
Mary Beard a nagy nemzetközi sikert aratott SPQR című könyvében az ókori Róma ezeréves történetét mondja el a vaskori kezdetektől egészen addig, amíg az egykori kis városállam a Földközi-tenger vidékének vitathatatlan urává vált. Most, több mint harmincévnyi tanítás és tudományos kutatás után Beard a Római Birodalmat uraló egyéneket állítja reflektorfénybe. Julius Caesarral kezdi a sort, és csaknem háromszáz éven, mintegy harminc császáron keresztül a 235-ben meggyilkolt Severus Alexander uralmáig kalauzolja az olvasót. A Róma császára nem az uralkodók megszokott, kronologikus felsorolása, amelyben egyik császár követi a másikat: az őrült Caligula, a szörnyeteg Nero, a filozófus Marcus Aurelius, a perverz Heliogabalus és így tovább. Beard ehelyett más, mélyebb és fontosabb kérdéseket vet fel: valójában miféle, mekkora hatalommal rendelkeztek Róma császárai? Tényleg annyi vér áztatta a császári palota padlóját? Milyen vicceket mesélt Augustus? Mi történt valójában Hadrianus és kegyeltje, Antinous között? Beard könnyedén vegyíti a magasztosat a profánnal, megmutatja, milyen volt a császár élete a palotában, a versenyeken, az utazásai során, sőt még azt is, hogy miként ment a mennybe. Eközben elmeséli a császári hatalommal kapcsolatos ókori fikciókat, megdönt néhány, általunk kinyilatkoztatásként kezelt feltevést, köztük azt a képzetet, hogy a császárok mind egy szálig brutális és kegyetlen zsarnokok voltak. Beard bemutatja a császárok feleségeit, szeretőit, riválisait, rabszolgáit, udvari mulattatóit, a katonáit és az egyszerű embereket, akik petíciókat nyomtak a kezébe, akiknek ügyes-bajos dolgaiban Augustus ítélkezett, és akik juttatásait az adójáról elhíresült Vespasianus fia hagyta jóvá. A szex, a társadalmi osztályok és a politika finoman árnyalt bemutatásával a Róma császára megkérdőjelezi az ókori rómaiak császári hatalommal kapcsolatos elképzeléseit (és egyúttal a mieinket is), amikor bemutatja, milyen volt a leggazdagabb, legfényűzőbb, leghatalmasabb és legveszélyesebb római polgárnak lenni; úgy foglalja össze a római történelmet, mint eddig még soha senki.
Mary Beard a nagy nemzetközi sikert aratott SPQR című könyvében az ókori Róma ezeréves történetét mondja el a vaskori kezdetektől egészen addig, amíg az egykori kis városállam a Földközi-tenger vidékének vitathatatlan urává vált. Most, több mint harmincévnyi tanítás és tudományos kutatás után Beard a Római Birodalmat uraló egyéneket állítja reflektorfénybe. Julius Caesarral kezdi a sort, és csaknem háromszáz éven, mintegy harminc császáron keresztül a 235-ben meggyilkolt Severus Alexander uralmáig kalauzolja az olvasót. A Róma császára nem az uralkodók megszokott, kronologikus felsorolása, amelyben egyik császár követi a másikat: az őrült Caligula, a szörnyeteg Nero, a filozófus Marcus Aurelius, a perverz Heliogabalus és így tovább. Beard ehelyett más, mélyebb és fontosabb kérdéseket vet fel: valójában miféle, mekkora hatalommal rendelkeztek Róma császárai? Tényleg annyi vér áztatta a császári palota padlóját? Milyen vicceket mesélt Augustus? Mi történt valójában Hadrianus és kegyeltje, Antinous között? Beard könnyedén vegyíti a magasztosat a profánnal, megmutatja, milyen volt a császár élete a palotában, a versenyeken, az utazásai során, sőt még azt is, hogy miként ment a mennybe. Eközben elmeséli a császári hatalommal kapcsolatos ókori fikciókat, megdönt néhány, általunk kinyilatkoztatásként kezelt feltevést, köztük azt a képzetet, hogy a császárok mind egy szálig brutális és kegyetlen zsarnokok voltak. Beard bemutatja a császárok feleségeit, szeretőit, riválisait, rabszolgáit, udvari mulattatóit, a katonáit és az egyszerű embereket, akik petíciókat nyomtak a kezébe, akiknek ügyes-bajos dolgaiban Augustus ítélkezett, és akik juttatásait az adójáról elhíresült Vespasianus fia hagyta jóvá. A szex, a társadalmi osztályok és a politika finoman árnyalt bemutatásával a Róma császára megkérdőjelezi az ókori rómaiak császári hatalommal kapcsolatos elképzeléseit (és egyúttal a mieinket is), amikor bemutatja, milyen volt a leggazdagabb, legfényűzőbb, leghatalmasabb és legveszélyesebb római polgárnak lenni; úgy foglalja össze a római történelmet, mint eddig még soha senki.
Nyelv | magyar |
Kiadó | Kossuth Kiadó |
Megjelenés éve | 2024 |
Oldalak száma | 544 |
Kötés típusa | keménytábla |
Súly (g) | 916 g |
Méretek (Sz-M-H) | 170-235-45 |
EAN | 9789636363475 |
Szállítási idő | online ár - Készleten - 1 munkanap |