Kincses Katalin Mária (szerk.)
XIX-XX. századi magyar történelmi kultuszok
A szétszórt, ám fontos eredményeket hozó hazai történeti kultuszkutatás eredményeire építve kezdődött három évvel ezelőtt, 2021 elején a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársainak közös diskurzusra is épített munkája, melynek vizsgálati tárgya a XIX–XX. századi történeti kultuszjelenségek témaköre, élen a történeti személyiségek kultuszával, beleértve a személyi kultuszt is. Tudományos műhelyünk munkája szerencsés platformról indulhatott, mert az olyan témáknak, jelenségeknek, fogalmaknak a nemzetközi és hazai kutatásban előkerült vizsgálata – nem egy esetben történetfilozófiai megalapozottsággal –, mint a társadalmi emlékezet, a kommunikatív emlékezet, a kulturális emlékezet, az emlékezetpolitika, a kollektív emlékezet politikai befolyásolása, a kulturális identitás, továbbá az ezeken a területeken előkerült és alkalmazott kutatástechnikai és módszertani eljárások, mind-mind fogódzót nyújtanak a történeti kultuszok kutatásához. Elkezdődött a XIX–XX. századi magyar történeti kultuszok általános feltérképezése, csomópontjainak megragadása. Körvonalazódni látszik azoknak a tudományterületeknek a sora is, amelyeknek a bevonásával a klasszikus, „egyszerű” történeti rekonstrukción túlmutatóan a történeti személyiségek kultuszának és a személyi kultusz jelenségének általános és közös vonásai ragadhatók meg. Ezek a területek olyan, a történettudományon belüli diszciplínák, mint a jogtörténet, az intézménytörténet, a politikatörténet, az eszmetörténet, a művelődéstörténet, a történeti antropológia, az oktatástörténet, az egyháztörténet, a diplomáciatörténet, sőt a gazdaság- vagy az építészettörténet. Továbbá, olyan rokon- vagy társtudományokat kell említenünk, mint az irodalomtörténet, valamint a művészettörténet, a néprajz, a régészet, vagy a történeti muzeológia. A kötetben olvasható tanulmányok alapján a XIX–XX. századi történeti személyiségek kultuszának hatalmas témakörén belül első lépésben a következő nagyobb kutatási területek, irányok látszanak kibontakozni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek kultusza, a dualizmus kora magyar történeti szereplőinek kultusza, olyan korszakokon átívelő kultuszjelenségek, mint a Rákóczi-kultusz, a Bocskai-kultusz, a Deák-kultusz, továbbá a Horthy-korszak emléktörvényeiben foglalt kultikus beállítódás és ennek a korszaknak a XIX–XX. századi politikusokhoz – mint például Apponyi Alberthez, id. és ifj. Andrássy Gyulához, Klebelsberg Kunóhoz – fűződő viszonya, valamint az 1950-es évek személyi kultusza és a Kádár-korszak politikusaihoz köthető kultuszjelenségek.
A szétszórt, ám fontos eredményeket hozó hazai történeti kultuszkutatás eredményeire építve kezdődött három évvel ezelőtt, 2021 elején a VERITAS Történetkutató Intézet és Levéltár munkatársainak közös diskurzusra is épített munkája, melynek vizsgálati tárgya a XIX–XX. századi történeti kultuszjelenségek témaköre, élen a történeti személyiségek kultuszával, beleértve a személyi kultuszt is. Tudományos műhelyünk munkája szerencsés platformról indulhatott, mert az olyan témáknak, jelenségeknek, fogalmaknak a nemzetközi és hazai kutatásban előkerült vizsgálata – nem egy esetben történetfilozófiai megalapozottsággal –, mint a társadalmi emlékezet, a kommunikatív emlékezet, a kulturális emlékezet, az emlékezetpolitika, a kollektív emlékezet politikai befolyásolása, a kulturális identitás, továbbá az ezeken a területeken előkerült és alkalmazott kutatástechnikai és módszertani eljárások, mind-mind fogódzót nyújtanak a történeti kultuszok kutatásához. Elkezdődött a XIX–XX. századi magyar történeti kultuszok általános feltérképezése, csomópontjainak megragadása. Körvonalazódni látszik azoknak a tudományterületeknek a sora is, amelyeknek a bevonásával a klasszikus, „egyszerű” történeti rekonstrukción túlmutatóan a történeti személyiségek kultuszának és a személyi kultusz jelenségének általános és közös vonásai ragadhatók meg. Ezek a területek olyan, a történettudományon belüli diszciplínák, mint a jogtörténet, az intézménytörténet, a politikatörténet, az eszmetörténet, a művelődéstörténet, a történeti antropológia, az oktatástörténet, az egyháztörténet, a diplomáciatörténet, sőt a gazdaság- vagy az építészettörténet. Továbbá, olyan rokon- vagy társtudományokat kell említenünk, mint az irodalomtörténet, valamint a művészettörténet, a néprajz, a régészet, vagy a történeti muzeológia. A kötetben olvasható tanulmányok alapján a XIX–XX. századi történeti személyiségek kultuszának hatalmas témakörén belül első lépésben a következő nagyobb kutatási területek, irányok látszanak kibontakozni. Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek kultusza, a dualizmus kora magyar történeti szereplőinek kultusza, olyan korszakokon átívelő kultuszjelenségek, mint a Rákóczi-kultusz, a Bocskai-kultusz, a Deák-kultusz, továbbá a Horthy-korszak emléktörvényeiben foglalt kultikus beállítódás és ennek a korszaknak a XIX–XX. századi politikusokhoz – mint például Apponyi Alberthez, id. és ifj. Andrássy Gyulához, Klebelsberg Kunóhoz – fűződő viszonya, valamint az 1950-es évek személyi kultusza és a Kádár-korszak politikusaihoz köthető kultuszjelenségek.
Nyelv | magyar |
Kiadó | Line Design |
Megjelenés éve | 2024 |
Oldalak száma | 358 |
Kötés típusa | puha kötés |
Súly (g) | 648 g |
Méretek (Sz-M-H) | 165-235-24 |
EAN | 9789634800453 |
Szállítási idő | Nem elérhető |