Ellopott gyermekkor - A parentifikáció jelensége - önfeláldozás gyerekkorban, felnőttkorban és a párkapcsolatokban

Ha gyermekként sokkal talpraesettebbnek kellett lenned, mint a kortársaidnak, mert a szüleid ezt várták el tőled… Ha már kora gyermekkorodban felnőttként kezeltek, és egész életedben áldozatokat hoztál másokért… Ha időd jelentős részét a megoldandó problémák és a feladatok töltik ki, mert önként magadra vállalod mások életének felelősségét… Ha mindenki más fontosabb számodra önmagadnál… Ha nem szívesen kérsz segítséget, mert azt gondolod, mindent meg tudsz oldani… Ha nem tudod elengedni a kontrollt, és a tökéletességre törekszel… Ha nem veszel tudomást arról, hogy kimerültél, és akkor is kitartasz, ha közben önmagadat zsigereled ki… Akkor ez a könyv neked szól. A parentifikáció kifejezés arra a jelenségre utal, amikor a családi szerepek felcserélődnek, és a gyerekekre olyan feladatok hárulnak, amelyek nem az életkoruknak megfelelő felelősséggel járnak. Ilyenkor a gyerek „kis felnőtté” válik, akinek az a láthatatlan küldetése, hogy érzelmileg és fizikailag kiegyensúlyozza a családot. Ezeknek a gyerekeknek ellopják a gyerekkorát, aminek hosszú távon káros hatása van a felnőttkori és párkapcsolati működésre. Ebben a kötetben konkrét példákon keresztül mutatom be, hogyan alakul ki és működik a parentifikáció, és milyen kötődési problémák állnak a hátterében. Foglalkozom azzal is, hogy az életben milyen nehézségeik vannak a parentifikáltaknak, milyen társat választanak, és milyen dinamikák jellemzik a kapcsolataikat. A bemutatott esetek és a kötet utolsó fejezetében található gyakorlati feladatok révén tudatosítani szeretném a megtanult gyermekkori működést, hogy az önreflexió fejlesztése által elérhető legyen egy önazonosabb, boldogabb, kiegyensúlyozottabb élet.