Az égő Oroszország - A Great Reset kezdetei

Történelmi távlatból látható igazán, hogy a bolsevizmus csak egy lépcsőfoka volt annak a tervnek, amely most, jelenkorunkban halad a végkifejlet felé. Mára a kommunizmus színt váltott, vörösről zöldre, képviselői a klímamozgalmak programját hirdetve akarják ismét „megmenteni” az emberiséget. A végső céljuk jól láthatóan nem más, mint magának az embernek a megsemmisítése. A jövő társadalmában az ember már csak egy kis alkatrész lesz a Great Reset gazdaságában, egy géppel irányítható, folyamatos kontroll alatt tartott biorobot. Ez a velejéig romlott és beteg rendszer nem egyik napról a másikra fejlődött ki. Kezdeti megjelenési formája az úgynevezett kommunista kísérlet volt, amely a XX. században először Oroszországot borította lángba. Huszár Károly Az égő Oroszország című könyvében mint egy nagy szerkezetet, úgy szedi szét a bolsevizmus gépezetét, így a teljes keresztmetszetét láthatjuk egy olyan ideológiai rendszernek, amelyik teljesen máshogy működik és más célok felé halad, mint ahogy azt a tervezői hirdetik. Huszár Károly könyvének kiemelt jelentősége, hogy összekapcsolja a múltat a jelennel, ugyanis döbbenetes hasonlóságokat és tanulságokat fedezhetünk fel jelenkorunk történéseivel. A múlt tapasztalatainak birtokában lehet igazán megérteni, hogy milyen szakadék felé terelik a mai társadalmat a zöld kommunisták. Huszár Károly könyvének másik aktualitását a mostani orosz-ukrán háború adja. Ugyanazok az amerikai pénzügyi körök, amelyek 1905-ben, majd 1917-ben rászabadították az oroszokra a forradalmi vírusokat, most ismét uralmuk alá akarják vonni a bolsevizmus alól kiszabadult országot. „Színes forradalmakat” exportáltak a térségbe, az irányítást, a tömeggyilkos Lenin szerepét a puccsal hatalomba juttatott Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kapta meg. Az 1945-ben visszatérő kommunisták mindent megtettek, hogy a ma embere ne tudja elolvasni Az égő Oroszország című könyvet, amit az elsők között tiltottak be és minden példányát megpróbálták megsemmisíteni. -------------- Huszár Károly (1882–1941) magyar politikus, miniszterelnök, a nemzetgyűlés és a képviselőház volt alelnöke, a magyarországi keresztényszocialista mozgalom egyik elindítója. 1910-től 1918-ig a sárvári kerület országgyűlési képviselője. Az első világháború kitörésekor mint őrmester ment ki a frontra. A második és harmadik Friedrich-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1919. november 24. – 1920. március 1. között miniszterelnök. Ekkor történt Horthy Miklósnak Magyarország kormányzójává való megválasztása is. Ezt követően Huszár Károly benyújtotta lemondását, hogy átadja helyét egy olyan kormánynak, amely parlamentáris alapon a nemzetgyűlés többségi pártjaiból alakul meg. 1930-ban a Szent Imre Év jubiláris ünnepségeit rendezte, ezért XI. Pius pápától a Nagy Szent Gergely lovagrend nagykeresztjét kapta elismerésül. Alig volt olyan katolikus és nemzeti irányú egyesület, amelynek vezérkarában ne kapott volna helyet.