Géczi János (szerk.)
Régi magyar kertek
„A budai várban tárgyaló pápai legátus Mátyás király kútjait és kertjét földi paradicsomhoz hasonlította. Dzselálzáde Musztafa török krónikás szerint pedig maga a szultán olyan gyönyörűnek látta Budát és a palotát, hogy legszívesebben Isztambulba vitette volna. „Itt négyszögletes függőudvar van – írta Oláh Miklós a visegrádi királyi kertről –, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek, hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre telepedve nyomja ki a jó ízű, hideg vizet.” (…) A 16. század végén főurak és főrangú asszonyok különleges gyümölcsfákkal, egzotikus növényekkel, bokrokkal, cserjékkel betelepített kerteket hoztak létre. A levelezésekből újfajta kertek páratlan gazdagsága tűnik elénk, virágos- és gyümölcsös-, méheskert, sáfrányoskert, orvosi kert, káposztáskert, csűröskert, vadaskert, manduláskert, szénáskert és tököskert.” „Görgényszentimre udvarházának leírása [szerint] a kertben két »szegfüves tábla« volt zsályával körülültetve, valamint négy tábla puszpáng, melyek közül kettőt ugyancsak zsálya szegélyezett. A táblákat elválasztó ösvény két oldalán ciprusfák (Santolina Chamaecyparissus?) sorakoztak, de a Görgény vize felé eső táblarészeket egy rend köszméte és egy rend tengeri szőlő keretezte. Ez utóbbi név valószínűleg a ribiszke megfelelője lehet. A déli oldalon fekvő puszpángtábla végében egy tábla saláta volt, bazsarózsával (Paeonia officinalis) körülültetve. A harmadik puszpángtábla után egy tábla vöröshagymát és egy ágyás mogyoróhagymát ültettek magnak való retekkel szegélyezve. A napórához vezető déli ösvény mellé egy tábla vöröshagymát és egy tábla tárkonyt vetettek. A filagória melletti egyik puszpángtáblát izsóppal szegélyezték, közvetlenül mellette őszi fokhagyma, mogyoróhagyma és magnak való hagyma termett.”
„A budai várban tárgyaló pápai legátus Mátyás király kútjait és kertjét földi paradicsomhoz hasonlította. Dzselálzáde Musztafa török krónikás szerint pedig maga a szultán olyan gyönyörűnek látta Budát és a palotát, hogy legszívesebben Isztambulba vitette volna. „Itt négyszögletes függőudvar van – írta Oláh Miklós a visegrádi királyi kertről –, boltozatokra, illetve borospincékre támaszkodik, s épült királyi költséggel, ezek tágasak és szépek, hasonlóan négyszögletes kövekkel van fedve, s rajta egyenlő távolságban egymástól hársfákat ültettek, ezek illata tavaszidőben mindent eláraszt, és látványuk is igen kellemes. A kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik, vörös márványból faragták, a múzsák alakja domborodik rajta, s csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre telepedve nyomja ki a jó ízű, hideg vizet.” (…) A 16. század végén főurak és főrangú asszonyok különleges gyümölcsfákkal, egzotikus növényekkel, bokrokkal, cserjékkel betelepített kerteket hoztak létre. A levelezésekből újfajta kertek páratlan gazdagsága tűnik elénk, virágos- és gyümölcsös-, méheskert, sáfrányoskert, orvosi kert, káposztáskert, csűröskert, vadaskert, manduláskert, szénáskert és tököskert.” „Görgényszentimre udvarházának leírása [szerint] a kertben két »szegfüves tábla« volt zsályával körülültetve, valamint négy tábla puszpáng, melyek közül kettőt ugyancsak zsálya szegélyezett. A táblákat elválasztó ösvény két oldalán ciprusfák (Santolina Chamaecyparissus?) sorakoztak, de a Görgény vize felé eső táblarészeket egy rend köszméte és egy rend tengeri szőlő keretezte. Ez utóbbi név valószínűleg a ribiszke megfelelője lehet. A déli oldalon fekvő puszpángtábla végében egy tábla saláta volt, bazsarózsával (Paeonia officinalis) körülültetve. A harmadik puszpángtábla után egy tábla vöröshagymát és egy ágyás mogyoróhagymát ültettek magnak való retekkel szegélyezve. A napórához vezető déli ösvény mellé egy tábla vöröshagymát és egy tábla tárkonyt vetettek. A filagória melletti egyik puszpángtáblát izsóppal szegélyezték, közvetlenül mellette őszi fokhagyma, mogyoróhagyma és magnak való hagyma termett.”
Nyelv | magyar |
Kiadó | Kalligram Kiadó |
Megjelenés éve | 2022 |
Oldalak száma | 632 |
Kötés típusa | keménytábla |
Súly (g) | 1170 g |
Méretek (Sz-M-H) | 170-235-37 |
EAN | 9789634683643 |
Szállítási idő | Nem elérhető |