Mit esztek ti otthon, mannát?

Rubin Eszter tíz éve megjelent első regénye, a gasztrokulturális örökség irodalmi értelmezésével gazdagon átszőtt Barhesz megjelenése óta várták az olvasók ezt a nagyformátumú könyvet, amelyben úgy fonódik össze a szépirodalom és a gasztrozófia, akár a zsidó ünnepi kalács fonatai. Mákkal bőven megszórva. A főzés soha nem csupán az ételről szól. Az ízek emlékeket hordoznak, egy ruganyos kelt tésztába bele lehet gyúrni megannyi örömöt és bánatot, egy tál étel gyógyíthat és békét teremthet. A receptek között megtaláljuk a szerző védjegyévé vált barheszt, a zsidótojást, a közel-keleti sabichot, és az otthon ízét idéző, klasszikus húslevest. Valamint olyan mágikus fogásokat, mint a sáfrányos diókrémmel töltött padlizsántekercs, vagy az áfonyalikőr bonbonos csokoládétorta. Igazi utazás ez, amely a családi tűzhelytől indulva, távoli világok konyháiba vezeti az olvasót. A 75 hosszabb-rövidebb novellát és regényrészletet, 300 magával ragadó fotó és egzakt receptek kísérik, ily módon az ízlelés élménye találkozik a szemet gyönyörködtető, ellenállhatatlan látvánnyal, és az étkezés bölcselete magától értetődően kapcsolódik össze más fontos témákkal. Nagyon hamar eljön a pillanat, amikor az olvasó hóna alá csapja a könyvet, hogy sürgősen valami harapnivaló után nézzen, majd újra elmerülhessen a meglepő egyedi humorral fűszerezett, szatirikus, elgondolkodtató, vagy éppen felkavaró történetekben, hogy később ismét a konyhában találja magát a pompás recepteket követve. „Az irodalmi szakácskönyv műfaját a híres francia regényíró, Alexandre Dumas találta fel a XIX. század második felében. A hozzávalók: fele rész irodalom (novella, tárca, esszé, útirajz, családregény stb.), fele rész recept. Magyarországon is akadtak (akadnak) e prózai ágazatnak kiváló szerzői: Ignotus (Emma asszony), Magyar Elek (Ínyesmester), Lénárd Sándor, Bächer Iván, Saly Noémi vagy Váncsa István. Rubin Eszter új könyve ennek a dumas-i hagyománynak modern, friss, személyes változata – egyszerre izgalmas és ízletes.” - Cserna-Szabó András „Rubin Eszter könyve a kulinária kincses háza. A szerző úgy ír, mintha a Misnából idézne: „száz százalék zsidó kéz gyúrja, mind az összes felmenők kollektív tudattalanja benne van a barheszemben” De nemcsak a tudattalan, hanem a tudatos is, mert a recepteket, az ételek kémiai pontossággal jegyzett listáit egy egész nép, legyen az zsidó vagy magyar, egy életen át gondosan őrzi. A recept, akár az élő kollektív tudat. Rubin Eszter pazar irodalmi-történeti kulináriája nem feledteti el velünk, kik vagyunk, honnan jöttünk. Írásmódja engem irodalmi szédületbe csal, és forró hullámokkal simogat. A hullámok megható és néha gyötrő érzéseket ébresztenek, abban a reményben, hogy bárcsak valami eltérítené az írót attól a veszélyes életúttól, amelyben mi már annyian és oly sokszor odavesztünk.” - Uri Asaf