Tarics Péter
Magyarként - rendületlenül - Nemzeti kultúrkincseink nyomában
A Romanika Kiadó gondozásában megjelent Tarics Péter újságíró, író „Magyarként, rendületlenül – Nemzeti kultúrkincseink nyomában” című 500 oldalas, tizennyolcadik könyve, amelyben a szerző azokat a magyarságtudományi és magyarságtörténeti értekezéseit teszi közzé, amelyeknek témájában az elmúlt évtizedekben kutatott. Mindenekelőtt magyar nemzeti kultúrkincseinkről van szó (Szent Korona, Himnusz, Bánk bán, székely-magyar rovásírás, hungarikumok, anyanyelv, magyarságpolitika, a nemzetfogalom átértékelése, magyar állampolgárság kiterjesztése, nemzeti ünnepeink), illetve néhány olyan magyar történelmi személyről, akikkel a szerző őszinte barátságban állt és már visszaadták lelküket a Teremtőnek (Jókai Anna, Chrudinák Alajos, Sütő András, Sinkovits Imre, Simándy József – külön értéket képviselnek esetükben a szerző által készített interjúrészletek), vagy megérintette őt nemzetépítő tevékenységük, cselekvő hitvallásuk (gróf Széchenyi István, Jókai Mór, Mindszenty József bíboros, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, gróf Esterházy János, Gróf Czegei Wass Albert, Latinovits Zoltán – itt pedig némely esetben az úgynevezett mennyei interjúk is közelebb hozzák az olvasóhoz a történelmi személyeket). A kötet tartalmazza a szerzőnek a magyar Parlamentben elmondott beszédét a Civil Együttműködési Tanács (CET) plenáris ülésén, illetve a vajdasági „magyarverések” elleni szabadkai tüntetésen mondott beszédét. A könyvben elsősorban a témák történeti hátterét és mindennapi valóságát tárja fel a szerző, a személyek esetében pedig nem száraz életrajzot találunk, hanem lelki feltöltődést, hitvallást, példamutatást, gondolkodást, bátor tetteket. A könyv mondanivalóját egyedi, lélekemelő, hiteles, valamint kevésbé ismert történetek teszik érdekesebbé, olvashatóbbá. Mindezt olyan lexikális anyagok és új történelmi tények teszik gazdagabbá, amelyek nemcsak a tudományosságot képviselik, hanem tankönyv-jellegűvé is teszik a kötetet. Ez különösen a trianoni békediktátum következményeiről, az 1956-ról, az aradi vértanúkról, a Himnuszról, a Bánk bánról, a magyar rovásírásról, a magyar Szent Koronáról, valamint a Széchenyi Istvánról, a Mindszenty Józsefről, a Horthy Miklósról és a Latinovits Zoltánról szóló értekezésben mutatkozik meg. Az írásokat a tudományosság mellett a szerző személyes hangvétele teszi közvetlenebbé. Mindezt a kötetben szereplő gazdag képanyag és a több tucat egyedi – több száz éves – kuriózum-jellegű kordokumentum gazdagítja. Ez a kötet hézagpótló szellemi érték lehet a magyar családok könyvespolcán, hiszen szerzője a történelmi hűséget képviselve tisztelettel és alázattal emeli piedesztálra a magyar történelem egy-egy fontos pillanatának folyamatát, neves személyének értékközpontú tevékenységét. A könyv a Szent Korona öröksége sorozat XXXV. köteteként jelent meg Tarics Péter könyvírói pályafutásának 30. évfordulója tiszteletére.
A Romanika Kiadó gondozásában megjelent Tarics Péter újságíró, író „Magyarként, rendületlenül – Nemzeti kultúrkincseink nyomában” című 500 oldalas, tizennyolcadik könyve, amelyben a szerző azokat a magyarságtudományi és magyarságtörténeti értekezéseit teszi közzé, amelyeknek témájában az elmúlt évtizedekben kutatott. Mindenekelőtt magyar nemzeti kultúrkincseinkről van szó (Szent Korona, Himnusz, Bánk bán, székely-magyar rovásírás, hungarikumok, anyanyelv, magyarságpolitika, a nemzetfogalom átértékelése, magyar állampolgárság kiterjesztése, nemzeti ünnepeink), illetve néhány olyan magyar történelmi személyről, akikkel a szerző őszinte barátságban állt és már visszaadták lelküket a Teremtőnek (Jókai Anna, Chrudinák Alajos, Sütő András, Sinkovits Imre, Simándy József – külön értéket képviselnek esetükben a szerző által készített interjúrészletek), vagy megérintette őt nemzetépítő tevékenységük, cselekvő hitvallásuk (gróf Széchenyi István, Jókai Mór, Mindszenty József bíboros, Vitéz Nagybányai Horthy Miklós, gróf Esterházy János, Gróf Czegei Wass Albert, Latinovits Zoltán – itt pedig némely esetben az úgynevezett mennyei interjúk is közelebb hozzák az olvasóhoz a történelmi személyeket). A kötet tartalmazza a szerzőnek a magyar Parlamentben elmondott beszédét a Civil Együttműködési Tanács (CET) plenáris ülésén, illetve a vajdasági „magyarverések” elleni szabadkai tüntetésen mondott beszédét. A könyvben elsősorban a témák történeti hátterét és mindennapi valóságát tárja fel a szerző, a személyek esetében pedig nem száraz életrajzot találunk, hanem lelki feltöltődést, hitvallást, példamutatást, gondolkodást, bátor tetteket. A könyv mondanivalóját egyedi, lélekemelő, hiteles, valamint kevésbé ismert történetek teszik érdekesebbé, olvashatóbbá. Mindezt olyan lexikális anyagok és új történelmi tények teszik gazdagabbá, amelyek nemcsak a tudományosságot képviselik, hanem tankönyv-jellegűvé is teszik a kötetet. Ez különösen a trianoni békediktátum következményeiről, az 1956-ról, az aradi vértanúkról, a Himnuszról, a Bánk bánról, a magyar rovásírásról, a magyar Szent Koronáról, valamint a Széchenyi Istvánról, a Mindszenty Józsefről, a Horthy Miklósról és a Latinovits Zoltánról szóló értekezésben mutatkozik meg. Az írásokat a tudományosság mellett a szerző személyes hangvétele teszi közvetlenebbé. Mindezt a kötetben szereplő gazdag képanyag és a több tucat egyedi – több száz éves – kuriózum-jellegű kordokumentum gazdagítja. Ez a kötet hézagpótló szellemi érték lehet a magyar családok könyvespolcán, hiszen szerzője a történelmi hűséget képviselve tisztelettel és alázattal emeli piedesztálra a magyar történelem egy-egy fontos pillanatának folyamatát, neves személyének értékközpontú tevékenységét. A könyv a Szent Korona öröksége sorozat XXXV. köteteként jelent meg Tarics Péter könyvírói pályafutásának 30. évfordulója tiszteletére.
Nyelv | magyar |
Kiadó | ROMANIKA KIADÓ |
Megjelenés éve | 2022 |
Oldalak száma | 472 |
Kötés típusa | keménytáblás |
Súly (g) | 1090 g |
Méretek (Sz-M-H) | 160-225 |
EAN | 9786155037832 |
Szállítási idő | Nem elérhető |