Machaerus - Szentföldi magyar ásatások 2009-2021

Vörös Győző ókorkutató régészprofesszor vezetésével, a Magyar Művészeti Akadémia égisze alatt 2009-ben magyar kutatócsoport nyert húsz évre koncessziót a jordániai Machaerus várának feltárására, dokumentálására és műemléki helyreállításának megtervezésére. A Holt-tenger partján magasodó vár nem egyszerűen régészeti lelőhely, hanem „egy titokzatos evangéliumi helyszín” – ahogy a professzor fogalmaz. A Bibliából ismert Keresztelő Szent János lefejezésének története, amit egy korabeli (Róma-barát) zsidó történetíró, Josephus Flavius A zsidók története című történeti munkájában szintén megörökít, pontosan megjelölve az esemény helyszínét – a történettudomány számára is hitelesítve ezzel az evangéliumi történetet. Az bibliai helyszín hosszú évszázadokra feledésbe merült, miután a rómaiak még az 1. században porig rombolták, és soha többé nem népesült be, kopár hegyként magasodott a következő két évezred folyamán. 1968-ban egy jeruzsálemi régészprofesszor, August Strobel ezen a sivatagos területen egy 3,5 km hosszú körsánc nyomait és elszórtan fontos felszíni leleteket talált – ezek alapján feleltette meg a helyszínt Joseph Flavius leírásának. Ezt követően egy amerikai mecénás támogatásával nagy erőkkel indult meg a kutatás, de a támogató halálát követően a kutatás megrekedt, s a feltárt leletek Amerikába kerültek. Ám 2009-ben XVI. Benedek pápa jordániai látogatásán jelezte, hogy 2029-ben, Keresztelő Szent János lefejezésének 2000. évfordulójáról méltó megemlékezés lehetne, ha a keresztény hívek számára új zarándokhelyként látogatható lenne a hegy. Így nyerte el a jordán állam támogatását a machaerusi kutatás. Vörös Győző professzor három, angol nyelven (I. 2013-ban, II. 2015-ben, III. 2019-ben) megjelent kötetben dokumentálta a nemzetközi kutatócsoport munkájának addigi eredményeit (a kötetek a jeruzsálemi Studium Biblicum Franciscanum akadémiai nagymonográfia sorozatában jelentek meg, az Edizioni Terra Santa kiadásában). Ebben az őszentsége Ferenc pápa 2021. szeptemberi budapesti látogatása tiszteletére megjelenő kötetben Vörös Győző első ízben adja közre magyarul az általa vezetett szentföldi ásatás munkálatainak és eredményeinek összefoglalását. Ám mielőtt a második és harmadik részben megismertetné az olvasót a helyszín régészeti feltárásának, valamint építészeti, bibliai és kulturális örökségének részleteivel, mintegy ráhangolás képpen a kötet első fejezetében történelmi, művészettörténeti és irodalmi kontextusukban mutatja be a machaerusi eseményeket. A fotókkal, rajzokkal, 3D-s rekonstrukciós tervekkel, modellekkel gazdagon illusztrált kötet albumszerű élményt nyújtva ismerteti meg az olvasót ezzel a keresztény, az iszlám és a zsidó kultúrkincs számára egyaránt jelentős történeti emlékkel.