Graham Lawton

Így kezdődött (majdnem) minden

Honnan származunk?
Hogyan kezdődött a világ?
Ezek a világegyetem legnagyobb kérdései, és a New Scientist megválaszolja őket.

Amikor Edwin Hubble az 1920-as években belenézett a teleszkópjába, döbbenten állapította meg, hogy gyakorlatilag az összes általa látott galaxis távolodik egymástól. Ha ezek a galaxisok mindig is így mozogtak, gondolta, akkor kellett lennie egy olyan pillanatnak, amikor mind egy helyen voltak. Ez a felfedezés teljesen átformálta a vitát az emberi létezés egyik legalapvetőbb kérdéséről: hogyan kezdődött a világegyetem?
Minden társadalomnak megvannak a maga eredettörténetei a mindenségről és annak lakóiról, de most, hogy képesek vagyunk bepillantani a korai világegyetembe, s felhasználhatjuk a geológia, a régészet, az evolúcióbiológia és a kozmológia révén szerzett tudásunkat, minden eddiginél közelebb kerültünk annak megértéséhez, honnan is származik mindez.
Az összetett földi élet kialakulásától kezdve az első írott nyelven át a világűr emberi meghódításáig az Így kezdődött (majdnem) minden egyedülálló módon mutatja be világegyetemünk múltját, jelenét és jövőjét.
A New Scientist 1956 óta világszerte arról ismert, hogy igyekszik mindenki másnál érthetőbben bemutatni és elmagyarázni a tudomány és a technológia legújabb felfedezéseit és találmányait, megfelelő kontextusba helyezi azokat, és megvizsgálja, mit jelenthetnek a jövő számára. A New Scientist a különböző csatornáin keresztül hétről hétre több mint ötmillió lelkes és hűséges olvasót ér el szerte a világon.
Graham Lawton miután az Imperial College-ban biokémiai és tudományos kommunikációs diplomát szerzett, a New Scientist munkatársa lett. Majdnem a század eleje óta dolgozik ott, először vezető szerkesztőként, jelenleg pedig főszerkesztőként. Írói és szerkesztői tevékenységével több díjat is nyert.
Stephen Hawking a Cambridge-i Egyetem korábbi Lucas-professzora, Az idő rövid története című nemzetközi bestseller szerzője. Haláláig Cambridge-ben dolgozott, ahol az alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszék igazgatója és az elméleti kozmológiai központ alapítója volt.

Honnan származunk?
Hogyan kezdődött a világ?
Ezek a világegyetem legnagyobb kérdései, és a New Scientist megválaszolja őket.

Amikor Edwin Hubble az 1920-as években belenézett a teleszkópjába, döbbenten állapította meg, hogy gyakorlatilag az összes általa látott galaxis távolodik egymástól. Ha ezek a galaxisok mindig is így mozogtak, gondolta, akkor kellett lennie egy olyan pillanatnak, amikor mind egy helyen voltak. Ez a felfedezés teljesen átformálta a vitát az emberi létezés egyik legalapvetőbb kérdéséről: hogyan kezdődött a világegyetem?
Minden társadalomnak megvannak a maga eredettörténetei a mindenségről és annak lakóiról, de most, hogy képesek vagyunk bepillantani a korai világegyetembe, s felhasználhatjuk a geológia, a régészet, az evolúcióbiológia és a kozmológia révén szerzett tudásunkat, minden eddiginél közelebb kerültünk annak megértéséhez, honnan is származik mindez.
Az összetett földi élet kialakulásától kezdve az első írott nyelven át a világűr emberi meghódításáig az Így kezdődött (majdnem) minden egyedülálló módon mutatja be világegyetemünk múltját, jelenét és jövőjét.
A New Scientist 1956 óta világszerte arról ismert, hogy igyekszik mindenki másnál érthetőbben bemutatni és elmagyarázni a tudomány és a technológia legújabb felfedezéseit és találmányait, megfelelő kontextusba helyezi azokat, és megvizsgálja, mit jelenthetnek a jövő számára. A New Scientist a különböző csatornáin keresztül hétről hétre több mint ötmillió lelkes és hűséges olvasót ér el szerte a világon.
Graham Lawton miután az Imperial College-ban biokémiai és tudományos kommunikációs diplomát szerzett, a New Scientist munkatársa lett. Majdnem a század eleje óta dolgozik ott, először vezető szerkesztőként, jelenleg pedig főszerkesztőként. Írói és szerkesztői tevékenységével több díjat is nyert.
Stephen Hawking a Cambridge-i Egyetem korábbi Lucas-professzora, Az idő rövid története című nemzetközi bestseller szerzője. Haláláig Cambridge-ben dolgozott, ahol az alkalmazott matematikai és elméleti fizikai tanszék igazgatója és az elméleti kozmológiai központ alapítója volt.

Nyelv magyar
Kiadó Akkord Kiadó
Megjelenés éve 2021
Oldalak száma 312
Kötés típusa keménytábla
Súly (g) 492 g
Méretek (Sz-M-H) 150-225-27
EAN 9789632521350
Szállítási idő Nem elérhető


További termékek a kategóriából:


Az űr enciklopédiája
-9%
Paco Torrubiano
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
26,20 €
23,85 €
A víz értéke
-9%
Gary White
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
18,00 €
16,38 €
101 dolog, amit jó, ha tudsz a találmányokról
-9%
Giorgio Bergamino
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
5,20 €
4,74 €
Allergia - Irritált szervezetünk a változó világban
-9%
Theresa MacPhail
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
26,20 €
23,85 €
Érzelmeink
-9%
Leonard Mlodinow
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,89 €
101 dolog, amit jó, ha tudsz a vonatokról
María J. Gomez
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
5,20 €
Kreativitás - Az ötleteink mögött álló agytudomány, avagy miért az álmodozók mentik meg a világot
-9%
Hilde Ostby
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
14,10 €
12,84 €
Az idő eredetéről - Stephen Hawking utolsó elmélete
-9%
Thomas Hertog
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
18,00 €
16,38 €