Révay Mór Jánosné
A bolsevizmus napjai - Naplójegyzetek 1918-1919
A balliberális politikai ideológia a hatalomra jutásával 1918 és 1919-ben a tatárjárás és a mohácsi vésszel hasonló pusztítást okozott Magyarország történelmében. Károlyi Mihály és Kun Béla társadalmi felemelkedést hirdető programja a legvéresebb terrort hozta el, céljai tekintetében pedig Magyarország teljes megsemmisítése kezdődött meg, felszínre hozva az alvilág, a bűnözők, a terrorra hajlamos csőcselék uralmát. Ezek rituális módon ültek tort a magyarság felett, a polgárság, a kereszténység, a magyar identitás likvidálásával pedig hazánk legfontosabb tartóoszlopait próbálták ledönteni. Naplójában ezt a pokoli időszakot írja le kíméletlen jellemrajzok kíséretében Révay Mór, a magyar kultúra kiemelkedő személyiségének felesége. Könyvespolcainkon ott a helye Tormay Cécile Bujdosó könyve mellett, hiszen ez a memoár talán még megrázóbb, még megdöbbentőbb. 1936-ban Révayné könyvét ezzel ajánlotta báró Perényi Zsigmond: „Emlékezzünk azokra a szomorú időkre, mert az akkor fenyegető veszélyek ma sem múltak el, Európa egén megint felbukkantak a bolsevizmus sötét, vészes felhői.” 2020-ban pontosan ezzel ajánljuk mi is. Révay Mór Jánosné könyve aktuálisabb, mint valaha. Az 1918-as és 1919-es bolsevizmus szellemi örökösei ismét bent ülnek a magyar Országgyűlésben és társadalmi hatásuk jelentős. Ha figyelmesen olvassuk Révayné naplóját, egyértelműen felismerhetjük őket, a céljaikat, szándékaikat. Talán most még időben vagyunk… --------- Révay Mór Jánoné, leánykori nevén Györgyei Irén 1871. március 25-én született Budapesten. Édesapja zsidó származású földbirtokos Tafler Antal, aki a vezetéknevét 1881-ben változtatta Györgyeire, édesanyja Sauer Irma, ugyancsak zsidó családból származott. 1890-ben lett a szintén zsidó származású Révay Mór János felesége, aki nemcsak lexikonsorozatával, hanem egész könyvkiadói életművével örökre beírta nevét a magyar kultúrába. Révay Mór Jánoné férje 1926-os halála után fokozatosan visszavonult a közéleti szerepvállalástól. 1959. január 30-án, 88 éves korában teljesen elfeledve hunyt el Budapesten. Ekkor már ismét annak a szörnyű ideológiának a terroristái uralkodtak, akiknek a rémuralmát 40 évvel korábban átélte és meg is írta. A budapesti Farkasréti temetőben római katolikus szertartás szerint temették el.
A balliberális politikai ideológia a hatalomra jutásával 1918 és 1919-ben a tatárjárás és a mohácsi vésszel hasonló pusztítást okozott Magyarország történelmében. Károlyi Mihály és Kun Béla társadalmi felemelkedést hirdető programja a legvéresebb terrort hozta el, céljai tekintetében pedig Magyarország teljes megsemmisítése kezdődött meg, felszínre hozva az alvilág, a bűnözők, a terrorra hajlamos csőcselék uralmát. Ezek rituális módon ültek tort a magyarság felett, a polgárság, a kereszténység, a magyar identitás likvidálásával pedig hazánk legfontosabb tartóoszlopait próbálták ledönteni. Naplójában ezt a pokoli időszakot írja le kíméletlen jellemrajzok kíséretében Révay Mór, a magyar kultúra kiemelkedő személyiségének felesége. Könyvespolcainkon ott a helye Tormay Cécile Bujdosó könyve mellett, hiszen ez a memoár talán még megrázóbb, még megdöbbentőbb. 1936-ban Révayné könyvét ezzel ajánlotta báró Perényi Zsigmond: „Emlékezzünk azokra a szomorú időkre, mert az akkor fenyegető veszélyek ma sem múltak el, Európa egén megint felbukkantak a bolsevizmus sötét, vészes felhői.” 2020-ban pontosan ezzel ajánljuk mi is. Révay Mór Jánosné könyve aktuálisabb, mint valaha. Az 1918-as és 1919-es bolsevizmus szellemi örökösei ismét bent ülnek a magyar Országgyűlésben és társadalmi hatásuk jelentős. Ha figyelmesen olvassuk Révayné naplóját, egyértelműen felismerhetjük őket, a céljaikat, szándékaikat. Talán most még időben vagyunk… --------- Révay Mór Jánoné, leánykori nevén Györgyei Irén 1871. március 25-én született Budapesten. Édesapja zsidó származású földbirtokos Tafler Antal, aki a vezetéknevét 1881-ben változtatta Györgyeire, édesanyja Sauer Irma, ugyancsak zsidó családból származott. 1890-ben lett a szintén zsidó származású Révay Mór János felesége, aki nemcsak lexikonsorozatával, hanem egész könyvkiadói életművével örökre beírta nevét a magyar kultúrába. Révay Mór Jánoné férje 1926-os halála után fokozatosan visszavonult a közéleti szerepvállalástól. 1959. január 30-án, 88 éves korában teljesen elfeledve hunyt el Budapesten. Ekkor már ismét annak a szörnyű ideológiának a terroristái uralkodtak, akiknek a rémuralmát 40 évvel korábban átélte és meg is írta. A budapesti Farkasréti temetőben római katolikus szertartás szerint temették el.
Nyelv | magyar |
Kiadó | Kárpátia Stúdió |
Megjelenés éve | 2020 |
Oldalak száma | 448 |
Kötés típusa | keménytábla |
Súly (g) | 714 g |
Méretek (Sz-M-H) | 153-225-28 |
EAN | 9786155374456 |
Szállítási idő | Nem elérhető |