Csapody Miklós
A mi szagláraink - Irodalmi élet, politika és állambiztonság 1974-1989
A könyv, amit kezében tart az olvasó: több száz oldal, több ezer lábjegyzet, három főszereplő és sok-sok mellékszereplő élete – regényszerűen és dokumentumokban elbeszélve – 1974 és 1989 között a magyar és a román állambiztonsági szervek iratainak tükrében. A három főszereplő: Ilia Mihály irodalomtörténész, a Tiszatáj egykori legendás főszerkesztője, aki az állambiztonsági szervek egyik kiemelten kezelt célszemélye volt; Csapody István, a szerző édesapja, erdőmérnök, nemzetközileg is elismert botanikus, természetvédő, Ilia Mihály barátja, és levelezőtársa – és maga Csapody Miklós, a szerző, Ilia Mihály tanítványa. Mindhárman azon nem kevesek, hanem nagyon sokak közé tartoztak, akikről a korabeli állambiztonsági szervek által működtetett – Csapody Miklós gróf Teleki Sándortól kölcsönvett találó kifejezésével élve – szaglárok segítségével mindent tudni akartak. Azért, mert a politikai hatalom birtokosai – Csoóri Sándor kifejezésével élve – a „nemzetietlen szocializmus” működtetői, nem viselték el a népben-nemzetben gondolkodó embereket, legyenek azok egyébként akár bal-, akár jobboldali beállítottságúak. Ilia Mihálynak e főbűne miatt került az állambiztonsági szervek célkeresztjébe Csapody István és Miklós is, a hasonló gondolkodású barát és tanítvány. E főbűn magában rejtette a határon kívülre távozott, és a határon kívül rekedt magyarokkal való kapcsolattartást is. Ez utóbbi viszont törvényszerűen felkeltette a hírhedt román állambiztonsági szerv, a Securitate figyelmét is. Néhány évvel a rendszerváltoztatás után előbb Magyarországon, nem sokkal később Romániában is megnyíltak a volt állambiztonsági szervek iratait őrző és információs kárpótlást nyújtó levéltárak. Az információs kárpótlás lehetővé teszi, hogy az egyes emberek megismerjék, milyen adatokat gyűjtöttek és tároltak róluk az állambiztonsági szervek, továbbá, hogy a tudományos kutatók kutathassák ezeket az iratokat, és publikációik révén jobban megismerjük saját történelmünket. Csapody Miklós könyve egyszerre közelmúltunk történelme, irodalomtörténet, de mondhatnánk azt is, hogy regény: mindenkinek ajánlható érdekes és izgalmas olvasmány.
A könyv, amit kezében tart az olvasó: több száz oldal, több ezer lábjegyzet, három főszereplő és sok-sok mellékszereplő élete – regényszerűen és dokumentumokban elbeszélve – 1974 és 1989 között a magyar és a román állambiztonsági szervek iratainak tükrében. A három főszereplő: Ilia Mihály irodalomtörténész, a Tiszatáj egykori legendás főszerkesztője, aki az állambiztonsági szervek egyik kiemelten kezelt célszemélye volt; Csapody István, a szerző édesapja, erdőmérnök, nemzetközileg is elismert botanikus, természetvédő, Ilia Mihály barátja, és levelezőtársa – és maga Csapody Miklós, a szerző, Ilia Mihály tanítványa. Mindhárman azon nem kevesek, hanem nagyon sokak közé tartoztak, akikről a korabeli állambiztonsági szervek által működtetett – Csapody Miklós gróf Teleki Sándortól kölcsönvett találó kifejezésével élve – szaglárok segítségével mindent tudni akartak. Azért, mert a politikai hatalom birtokosai – Csoóri Sándor kifejezésével élve – a „nemzetietlen szocializmus” működtetői, nem viselték el a népben-nemzetben gondolkodó embereket, legyenek azok egyébként akár bal-, akár jobboldali beállítottságúak. Ilia Mihálynak e főbűne miatt került az állambiztonsági szervek célkeresztjébe Csapody István és Miklós is, a hasonló gondolkodású barát és tanítvány. E főbűn magában rejtette a határon kívülre távozott, és a határon kívül rekedt magyarokkal való kapcsolattartást is. Ez utóbbi viszont törvényszerűen felkeltette a hírhedt román állambiztonsági szerv, a Securitate figyelmét is. Néhány évvel a rendszerváltoztatás után előbb Magyarországon, nem sokkal később Romániában is megnyíltak a volt állambiztonsági szervek iratait őrző és információs kárpótlást nyújtó levéltárak. Az információs kárpótlás lehetővé teszi, hogy az egyes emberek megismerjék, milyen adatokat gyűjtöttek és tároltak róluk az állambiztonsági szervek, továbbá, hogy a tudományos kutatók kutathassák ezeket az iratokat, és publikációik révén jobban megismerjük saját történelmünket. Csapody Miklós könyve egyszerre közelmúltunk történelme, irodalomtörténet, de mondhatnánk azt is, hogy regény: mindenkinek ajánlható érdekes és izgalmas olvasmány.
Nyelv | magyar |
Kiadó | Magyar Napló Kft. |
Megjelenés éve | 2019 |
Oldalak száma | 848 |
Kötés típusa | keménytábla |
Méretek (Sz-M-H) | 0-0-0 |
EAN | 9786155721991 |
Szállítási idő | Nem elérhető |