Maria Bellonci

Lucrezia Borgia

Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban:
Sándornak lánya, asszonya és menye volt.

Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú családot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pró és kontra elfogult szerzők alapos tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségével megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadromantika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában menyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyolc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára.

A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett.

Maria Bellonci (1902-1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mindmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete.

Névre Lucretia, ám igazán Thaisz fekszik e sírban:
Sándornak lánya, asszonya és menye volt.

Jacopo Sannazzaro humanista költő vitriolos sírfelirata sokat ártott a Borgiák megítélésének. De ártott a másik tábor is, amelyik tömjénezte a nagy hatalmú családot, mert az igazság valószínűleg a két álláspont között van. Az évszázadok során a témának könyvtárnyi irodalma gyűlt fel. Maria Bellonci műve ebben a könyvtárban külön polcra kívánkozik, Bellonci ugyanis a pró és kontra elfogult szerzők alapos tanulmányozása után újraalkotta a reneszánsz nagyasszonyának alakját. Kortárs történészek (többek közt Machiavelli, Guicciardini) krónikái, levelezések, naplók, követi jelentések, leltárjegyzékek, egyéb levéltári dokumentumok, forrásmunkák segítségével megírta a maga verzióját: egy regényesen eleven, rejtélyekkel teli, lélektanilag hiteles, izgalmas, érzéki, véres, néha mocskos históriát, amelyben Lucrezia Borgia szerepe kulcsfontosságú, de nem azért, mert nagy méregkeverő volt, ahogy a vadromantika korában ábrázolták, hanem azért, mert nem volt az. Nem az volt. A nagypolitika szálait testvére, Cesare és apjuk, a szörnyeteg VI. Sándor szőtte hosszú pápasága során, Lucrezia inkább a szerelemhez szeretett volna érteni. Tizenegy éves korában menyasszony, tizenhárom évesen feleség; második házassága idején tizennyolc, a harmadik idején huszonkét éves. Egyik férjválasztásba sem volt beleszólása. Politikai adásvétel tárgyaként a dinasztikus utódszaporítás volt az élete (szült is legalább nyolc gyereket), a plátói nagy szerelem pedig a mindenkori mentsvára.

A Lucrezia Borgia 1939-ben jelent meg először. Az azóta már világszerte számtalan kiadást megért mű a reneszánsz Itália egyik legihletettebb ábrázolása: amit a forrásokból merít, az valóság, amit az írói fantáziából, az akár így is lehetett.

Maria Bellonci (1902-1986) az olasz középkor és a reneszánsz kutatója volt. Jelentős és népszerű műveket írt többek közt a Gonzagákról, az Estékről, Marco Polóról. Az ő nevéhez fűződik a mindmáig legrangosabb olasz irodalmi elismerés, a Strega-díj alapításának ötlete.

Nyelv magyar
Kiadó Európa Könyvkiadó
Megjelenés éve 2018
Oldalak száma 670
Kötés típusa keménytábla
Súly (g) 774 g
Méretek (Sz-M-H) 160-203-48
EAN 9789634059134
Szállítási idő online ár - Készleten - 1 munkanap


További termékek a kategóriából:


Soha, de soha
-9%
Joshilyn Jackson
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
14,10 €
12,84 €
Öröklét
-9%
Kertész Erzsi
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
14,75 €
13,43 €
A Marlow Nyomozóklub
-9%
Robert Thorogood
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,89 €
A nő a könyvtárban
-9%
Sulari Gentill
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
18,00 €
16,38 €
Mielőtt igent mondasz
-9%
Malin Stehn
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,65 €
17,89 €
Puccs Moszkvában - Putyin végnapjai - André Calvi visszatér
Frei Tamás
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
19,90 €
Doszpot nyomoz
-10%
Szlavicsek Judit
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
17,95 €
16,16 €
Az Omega-faktor (puha)
-9%
Steve Berry
Szállítási idő
online ár - Készleten - 1 munkanap
16,35 €
14,88 €

Korábban megtekintett: