KEZÜKBEN TOLLAL . . .

A kötetben 17 neves, ismert színész (Ambrus András, Békés Itala, Bíró József, Bodrogi Gyula, Császár Angela, Csernák Árpád, Dallos Szilvia, Dévai Nagy Kamilla, Huszti Péter, Koncz Gábor, Lázár Balázs, Papp János, Sinkovits-Vitay András, Sunyovszky Sylvia, Székely Szabó Zoltán, Szilágyi Tibor és Tóth-Máthé Miklós) most egy másik, közös oldalukról mutatkoznak be: mindnyájan írnak, verset vagy prózát, pályájukról vagy más élettapasztalatukról, optimista vagy borús hangulatukról. Egy közös bennük: a színészek ebben a kötetben a művészi énjük egy másik ágáról tesznek tanúbizonyságot, mindnyájan szerzőkké válnak, hogy tollal a kezükben, írói tehetségük tudatában, tégláról téglára, kemény munkával újra és újra felépítsék e gyönyörű világunk nap mint nap lerombolt paradicsomi kertjét! A könyv - Darnói Tibor szavaival élve - kivételes színészekről szól. Olyanokról, akik több talentummal érkeztek. Több, és nem akármilyen talentummal! Írói, költői vénával is megáldottak, ami által megadatik számukra, hogy ne csupán mások gondolatait tolmácsolják, hanem a sajátjukat is megoszthassák velünk, művészi köntösbe öltöztetve. Mert mondani akarnak, hogy mi is halljunk. Mert mutatni akarnak, hogy mi is lássunk. Mert meg akarnak érinteni, hogy mi is érezzünk. És azt is sugallhassák, amire nincsenek szavak, de a sorok közül mégis kiolvasható. Lélektől Lélekig. Istenáldotta tehetségek. Szellemóriások. És boldogok. Hogy ezt honnan tudjuk? Az ősi magyar bölcseletből, mely gyönyörűen és ékesen szól: Boldogok, kik bölcseletet, tudást adnak tovább, meg szépet írnak, ríkatnak, mert szellemük szárnyas juharmagja lelkek ezreiben csírázik.