KÖNYVTÁROSOK KÉZIKÖNYVE 2.

A Könyvtárosok kézikönyvének második kötete technológiai kérdésekkel foglalkozik. A bevezető részben tisztázódik, miként lehet kialakítani a feldolgozás egységeit. Az ezt követő három terjedelmesebb fejezet közül az első a feldolgozási egységek azonosítását és szabványos leírását tárgyalja, a kapcsolódó, például a transzliterációs szabályokkal együtt. Ezt követi a tartalmi-tematikai feldolgozás szerteágazó témaköre, a klasszikus osztályozási rendszerektől az indexelési és az eredeti szövegeket tömörítő eljárásokon át egészen a hypertext bemutatásáig és a teljes szövegtárolásig. A kötet záró fejezete a tájékoztatás eszközrendszerébe nyújt bepillantást. Tárgyalja többek között azt, hogy hogyan születtek meg azok a munkák, amelyek a tudást kísérelték meg számba venni és rendszerbe szervezni a XVI. század óta, s eközben milyen bibliográfiai eszközök alakultak ki, hogyan váltak az adatbázisok napjainkban a tájékoztatás meghatározó eszközeivé. A bibliográfiák után a faktográfiai tájékoztatást tárgyaló rész zárja a kötetet.