Néprajzkutatások, kutatók és gyűjtemények Hontban

Csáky Károly tanári tevékenysége mellett évtizedek óta rendszeres helytörténeti-néprajzi kutatómunkát végez. 1975-től több száz adatközlőnél gyűjtött, levél- és adattárakban kutatott, az irodalmi forrásmunkák gazdag tárházát tekintette át. Főleg a Középső- és Alsó-Ipoly mente településeinek hiedelemvilágát, gazdag folklórkincsét vizsgálta. Ennek eredményei azok a kiváló néprajzi kötetek (Hallottátok-e már hírét?; „Pogánykát vittünk, báránykát hoztunk”; „Jaj, pártám, jaj, pártám”; „Nem halt meg, csak alszik”; Néprajzi-honismereti írások az Ipoly mentéről; Katalin- naptól Geregly-napig; Hagyományőrző és változó települések; „Ó, szép piros hajnal”; Sándor-naptól úrnapig), melyek szakmai berkekben is nagy elismerést arattak. Szintézist teremtő hiedelemmonográfiája – A Középső-Ipoly menti palócok népi hiedelemvilága –, mellyel PhD-fokozatot is szerzett, szintén ennek a nagyívű kutató- és gyűjtőmunkának az eredménye. A kutatót ezek után nem véletlenül választották a Magyar Néprajzi Társaság külföldi tiszteleti tagjává s az MTA határon túli köztestületi tagjává. A szerzőt mindig is foglalkoztatták a nagy elődök Palócföldön végzett kutatásai, de érdekelte őt a néprajzi muzeológia, akárcsak az egyes gyűjtemények sorsa. Bejárta Szeder Fábián, Bartók Béla, Györffy István és Manga János honti-nógrádi gyűjtőútjait, számba vette a folklórkutatások eredményeit stb. Könyvében e témakörökből közöl tanulmányokat, dolgozatokat. A kötet forrásértékű anyagokat tartalmaz gazdag képmelléklettel, lábjegyzet- apparátussal, irodalmi forrásokkal. Jó szolgálatot tehet a szakmának itthon s a határokon kívül is. Ugyanakkor az adott települések számára is nélkülözhetetlen forrásmunka lehet az európai uniós helykeresésben.