Halandóan lakozik szabadságában az ember

A Halandóan lakozik szabadságában az ember című kötet két nagyszabású filozófiai tanulmányt tartalmaz, melyek központi témája a halál, az idő (a jövő) és a szabadság. Az egyéni hangvételű, színvonalas és elmélyült írások egzisztenciális érintettségükkel szervesen kapcsolódnak azokhoz a kérdésekhez, amelyek meghatározták a szerző kutatásait az elmúlt években. A kötet alaphangvétele szerint, miközben a tömegmédiában egyre gyakrabban találkozunk a halál banális arcaival, a meghalás transzcendenciája és méltósága továbbra is „kommunikálhatatlan” számunkra. Korunk embere talán minden megelőző kor halandójánál „hangsúlyosabban menekül a halál eseménye és gondolata elől”. Király V. István műve – e sajátos ars moriendi – magas színvonalon képviseli azt az elsődlegesen hermeneutikai beállítottságú filozófiafelfogást, mely szerint a gondolkodás nem más, mint a kérdezésben való kitartó megmaradás, továbbá hogy lényege szerint a filozófia nem megkönnyíti a világ dolgainak a megértését, hanem inkább visszaadja voltaképpeni súlyukat. Fehér M. István