Küzdelem a városért Pozsony és a pozsonyi magyarság 1938−1939-ben

A sorozatot szerkesztik: Czoch Gábor, Roman Holec, Kocsis Aranka 1938 és 1939 feszültségekkel terhelt és jelentős változásokkal járó évek voltak Közép-Európa lakói számára. Az első világháborút lezáró békeszerződések óta felhalmozódó problémák olyan erővel törtek ekkor a felszínre, hogy az egész térséget megrengették és Csehszlovákiát is magukkal sodorták. Az ország bukásához vezető események Szlovákia háromnyelvű és háromnevű fővárosa, Bratislava-Pressburg-Pozsony sorsára ugyancsak rányomták a bélyegüket. Az addig többnyire békésen egymás mellett élő etnikumok között kiéleződtek az ellentétek, és megkezdődött a küzdelem a város fölötti uralomért. A könyv 1938 tavaszától, a községi választásoktól 1939 nyaráig, az önálló szlovák állam alkotmányának elfogadásáig tartó, alig több mint egy év eseményeit tekinti át. Azt a másfél évet, amely a pozsonyi magyarok számára még 1918-1920-nál is nagyobb megrázkódtatással járt. Akkor egy ország, most Pozsony veszett el a számukra. A város ekkor tette meg az első lépéseket afelé, hogy addigi multietnikus és toleráns jellegét elveszítse. A könyv azt a másfél évet tekinti át, amely a pozsonyi magyarok számára még 1918-1920-nál is nagyobb megrázkódtatással járt. Akkor egy ország, most Pozsony veszett el a számukra. A város ekkor tette meg az első lépéseket afelé, hogy addigi multietnikus és toleráns jellegét elveszítse.