RÓMAI EGYES

Két ember megszenvedett szerelme - ahogyan ez Rubin Szilárd fantasztikus Csirkejátékára is igaz volt - megfelelő alap egy remekmű születéséhez. A Római Egyes férfihőse ugyan idősebb és kiábrándultabb, mint a korábbi regényé, a vágy őrülete mégis éppúgy elrebbenti minden józanságát; hogy azután férfi és nő pusztító táncából az egyik végül a távolba mentse magát, ahogyan a Csirkejátékban is történt. A kisregény filmje gyorsan és izgalmasan pereg, ám Budapest és Karlovy Vary, a bérszobák ágyai és gyógyfürdők kádjai, kultúra- és valóságidézetek közt félúton ott lebgeg az ember magányának időtlen és meghaladhatatlan tapasztalata, melyet Rubin mondatai kitörölhetetlenül belénk vésnek. A másikba kapaszkodás alkonyi reménytelensége. Miközben tőlünk ötmillió fényévnyire egy csillagon a világ legszebb hajnalai játszódnak le, minden publicitás nélkül, halálos precizitással...