NÓTÁSKÖNYV

E könyvben az olvasó bő válogatást talál abból a daltömegből, mely a jó fél évszázad előtti magyar társadalomnak még közös dalkészlete volt. Műfajilag osztályozatlan, minőségileg rangsorolatlan szájhagyományos dalok vannak itt együtt - könyvünk ezért kapta az egyszavas Nótáskönyv címet. A többnyire időtöltéshez, mulatáshoz, nótázáshoz használt dalokat szoktuk a mindennapi beszédben dal helyett nótá-nak mondani. A 19. század elején nótának - idegen táncoktól való megkülönböztetésül: magyar nótának - a hangszeres verbunkos darabot nevezték. A század közepétől a népies dal lett e megnevezés örököse. Ezzel együtt - azonos szinten bemutatva - azt a természetes sokféleséget képviselik, melyben az utolsó dalos korszak magyar nyelvá lakosságának nagyjából megegyező közös daligénye fejeződik ki. Vannak e dalok között régiek és újabbak, szépek és kevésbé szépek, ízlésesek és kevésbé ízlésesek, sikerültek és kevésbé sikerültek, vannak parasztiek, és polgáriak. Ilyen együttesben a művészileg alig értékelhető darab is helyén van, felértékelődik. Sárosi Bálint