AZ EASTWICKI ÖZVEGYEK

Több mint három évtized telt el az események óta, melyeket John Updike huszonöt évvel ezelőtti regényében, Az eastwicki boszorkányok-ban lefestett. A három elvált nő -- Alexandra, Jane, Sukie -- azóta otthagyta a várost, újraházasodott, megözvegyült. Gyászukat és magányukat úgy orvosolnák, ahogyan az az özvegyeknek már szokásuk: járják a világot, olyan idegen földekre merészkednek el, mint Kanada, Egyiptom, Kína, és felújítanak régi ismeretségeket. Egyszer csak Sukie és Jane megkérdezi Alexandrától: mi lenne, ha egy nyaralás erejéig visszatérnének Eastwickbe? A régi Rhode Island-i tenger menti település, ahol sok haszontalanságot műveltek hajdanán az ördögi Darryl Van Horne ösztönzésére, még mindig tartogat a számukra varázslatot. Darrylnek ugyan nyoma veszett, szeretőik pedig megöregedtek vagy meghaltak, de azért még lenyűgözik őket a falu ismerős utcái és helyei, ahol régen felszabadult, hatalommal bíró nőkként élvezték életük pajzán delét. És a helybeliek között még mindig akadnak, akik nem felejtették el őket, akik a vesztüket kívánják. Hogyan birkóznak meg egykori gonosz praktikáik következményeivel, egy rejtélyes és megdöbbentő ellenvarázslattal s a rohamos öregedéssel -- erről szól ez az egyszerre elbűvölő és baljós folytatás, a 2009 januárjában elhunyt nagy író utolsó regénye.