A NŐ MÁSHOL VAN

Kezdetben a földi világ minden művét a férfi alkotta meg. A hitet, a filozófiát, a történelmet. Ő hozott létre műalkotásokat, ő gondolta ki a tudományt. Sokan állítják, hogy minderre semmi szükség. A férfi elkeseredésében, tehetetlen kínjában művelte ezt, mert nem találta a nőt. Lám, a nő hiánya teremtette az egész emberi civilizációt. A vágy és a keresés fájdalmas játéka ölt testet benne. Minden miatta van. A nő miatt. Igen! Siklani a lét fölött! Ez az! Ez volna az! Minden nagy zajban a távolba és a csöndbe menekítjük boldogságunkat. Ha egy férfi saját zaja, saját tetteinek és terveinek hullámtörése kellős közepén találja magát, ő is varázslatos és csöndes lényeket lát elsuhanni maga mellett, és sóvárog az ő boldogságuk és tartózkodó lényük után – ők az asszonyok. A sajátos asszonyi létezésmód vizsgálata és ábrázolása mindig is lázas izgalomban tartotta a gondolkodó férfielmét. Mi jellemzi a női létezést? Miben különbözik a férfi létmódjától? Hol vannak a létezésük terei, határai? Tényleg máshol vannak a női terek és határok? Vajon hol? Valóban a lét fölött? Sári László munkáiból: Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában (1999), Az ifjú Lin-csi vándorlásai (2004), Feljegyzések Lin-csiről (2011), A Himalája arca – Ázsiáról és a végtelenségről (2007), Lelked szélfútta madártoll, Cangjang Gjaco, a 6. dalai láma szerelmes versei (műfordítás, 1999), Beszélgetések a Kelet kapujában (Molnár Dániellel, 2003), Út a nyugalomhoz – Mindennapi tűnődések, Tendzin Gjaco, a 14. dalai láma írásaiból (fordítás, 2001), Az élet vendége – Csoma-legendárium (film, 2006), Reggeli beszélgetések Lin-csi apát kolostorában – Az ifjú Lin-csi vándorlásai (hangoskönyv, 2007)