GITTA SERENY
A SÖTÉTSÉG FELÉ
Mindenkinek hatalmában áll választani jó és rossz között. Órigenész Gitta Sereny mára klasszikusnak számító művében a treblinkai haláltábor parancsnokának, Franz Stanglnak a Harmadik Birodalomban befutott pályáját vázolja fel, és vizsgálja a jellemét formáló hatásokat. A haláltáborok parancsnokai közül Stangl volt az egyetlen, akit felelősségre vontak: a düsseldorfi bíróság1970-ben bűnrészesnek találta legalább 900 000 ember halálában, és életfogytiglani börtönre ítélte. Sereny heteken át beszélgetett vele a börtönben, az összesen több mint 70 órás interjúból született ez a könyv. A szerző elsődleges célja nem az elborzasztás. Azt kutatja, hogy milyen módon alakítja az egyén személyisége a politikát, illetve torzíthatja a politika a személyiséget. Kíméletlenül rámutat: az egyén erkölcsi erejének vagy bátorságának hiánya, illetve elfojtása tragikus következményekkel jár a nemzetek jövőjére és az emberi sorsra nézve. Lebilincselő és gondolatébresztő mű a náci népirtásról. Megvilágít, és új dimenzióba helyez reakciókat, eddig meg nem értett viselkedésmódokat. Sunday Telegraph Gitta Sereny fáradhatatlanul kutatta témáit: a tényeket mindig fontosnak tartotta, de célja a motiváció feltárása volt. The Guardian Gitta Sereny (1921-2012) magyar-osztrák származású újságíró, író. Érdeklődése középpontjában a Harmadik Birodalom és a problémás gyermeksorsok állnak. Fő művei: a kiskorú gyermekgyilkosról szóló The Case of Mary Bell (Mary Bell esete, 1972), a Hitler főépítészéről írott Albert Speer küzdelme az igazsággal (1995) és az önéletrajzi jellegű The German Trauma, 1938-2001 (A német trauma, 1938-2001).
Mindenkinek hatalmában áll választani jó és rossz között. Órigenész Gitta Sereny mára klasszikusnak számító művében a treblinkai haláltábor parancsnokának, Franz Stanglnak a Harmadik Birodalomban befutott pályáját vázolja fel, és vizsgálja a jellemét formáló hatásokat. A haláltáborok parancsnokai közül Stangl volt az egyetlen, akit felelősségre vontak: a düsseldorfi bíróság1970-ben bűnrészesnek találta legalább 900 000 ember halálában, és életfogytiglani börtönre ítélte. Sereny heteken át beszélgetett vele a börtönben, az összesen több mint 70 órás interjúból született ez a könyv. A szerző elsődleges célja nem az elborzasztás. Azt kutatja, hogy milyen módon alakítja az egyén személyisége a politikát, illetve torzíthatja a politika a személyiséget. Kíméletlenül rámutat: az egyén erkölcsi erejének vagy bátorságának hiánya, illetve elfojtása tragikus következményekkel jár a nemzetek jövőjére és az emberi sorsra nézve. Lebilincselő és gondolatébresztő mű a náci népirtásról. Megvilágít, és új dimenzióba helyez reakciókat, eddig meg nem értett viselkedésmódokat. Sunday Telegraph Gitta Sereny fáradhatatlanul kutatta témáit: a tényeket mindig fontosnak tartotta, de célja a motiváció feltárása volt. The Guardian Gitta Sereny (1921-2012) magyar-osztrák származású újságíró, író. Érdeklődése középpontjában a Harmadik Birodalom és a problémás gyermeksorsok állnak. Fő művei: a kiskorú gyermekgyilkosról szóló The Case of Mary Bell (Mary Bell esete, 1972), a Hitler főépítészéről írott Albert Speer küzdelme az igazsággal (1995) és az önéletrajzi jellegű The German Trauma, 1938-2001 (A német trauma, 1938-2001).
Nyelv | magyar |
Kiadó | PARK KÖNYVKIADÓ KFT. |
Megjelenés éve | 2013 |
Oldalak száma | 528 |
Kötés típusa | karton /keménytábla |
Súly (g) | 500 g |
Méretek (Sz-M-H) | 140-210-35 |
EAN | 9789633550090 |
Szállítási idő | Nem elérhető |