ATILLA - A HUN ÜZENET

Egyre gyakrabban hangzik el a kérdés a történelmet kedvelő emberek körében, hogy ki is volt valójában Atilla, az V. században élt hun uralkodó? Az Apokalipszis rémisztő lovasa volt-e, aki kegyetlen hadjárataival meg akarta semmisíteni a keresztény Európát, vagy inkább egy rendkívül tehetséges és toleráns uralkodó, aki emberségesen és igazságosan uralkodott a Közép - ázsiai Tien Sántól az Atlanti Óceánig elterülő hatalmas birodalomban? A válasz 15 évszázadon keresztül egyértelmű volt. Az előítéletekkel teli ókori szerzők hun ellenes tudósításait valós tényeknek tekintő történészek a lehető legfeketébbre festették, a végletekig démonizálták a hunokat, és Atillát, az uralkodójukat. A legtöbbet idézett római történész Marcellinus Ammianus, aki már akkor meghalt, amikor Atilla 5 éves gyermek volt (Kr. u. 400.) és soha nem látott egyetlen hunt sem. A hunokat mégis az ördög szövetségeseiként, a legvadabb és legbarbárabb népként írta le, „akik rablásból és gyilkolásból élnek, még a sütés-főzési eljárásokat sem ismerik, mindent nyersen fogyasztanak és nyereg alatt puhítják a húst”. Az utóbbi évtizedekben azonban a fentebbi kérdésre adott válasz kezd árnyaltabbá válni és lassan megváltozni. Az ókori híradások és az új történelmi ismeretek kritikai elemzéseinek tükrében egy történelmi valósághoz közelebb álló Atilla képet kezdünk megismerni... A történelmi igazságnak megfelelőbb Atilla kép rávilágít a hun uralkodó kivételes emberi és uralkodói nagyságára. Kitűnően megszervezte és előrelátóan irányította a hatalmas Hun Birodalmat, jóságos és nagyvonalú volt a legyőzött népekkel, meghagyta a javaikat, a földjeiket, az uralkodóikat és szövetséget kötött velük. Az ókort jól ismerő hadtörténészek szerint, Atilla Julius Caesar és Nagy Sándor mellett az ókor legnagyobb hadvezére volt. Minden csatáját és háborúját megnyerte, de Julius Caesarral és Nagy Sándorral ellentétben képes volt visszafogni magát, amikor nagylelkűen megkegyelmezett a védtelenül hagyott Konstantinápolynak és Rómának, és nem semmisítette meg a catalaunumi csata másnapján a germán szövetségesek által magukra hagyott római légiókat. A szerző az ókori ellentmondásos történelmi forrásokat tekintetbe véve, hun oldalról, Atilla szemszögéből mutatja be az V. század első felének legjelentősebb eseményeit és legfontosabb személyiségeit: Theodosius bizánci császárt, Honorius és Valentinius római császárt, Galla Placidia császárnőt, Leo pápát és Teodorik vizigót királyt. Atilla szellemileg mindannyiukat felülmúlta, műveltségével, intelligenciájával, erkölcsi értékrendjével. A hun mellett tökéletesen beszélt latinul, görögül, gótul, ugyanakkor jól ismerte a görög-római műveltséget (fiatal korában 2 évet tanult Rómában és Ravennában), úgy, mint a keleti kínai taoista és buddhista műveltséget, amellyel a 431-432-es távol-keleti útján ismerkedett meg... A regény fellebbenti a fátylat Atilla életének megfejthetetlennek tekintett misztériumairól, Aetiussal való barátságáról, a titokzatos távol-keleti út okairól, a catalaunumi csata utáni döntéséről és Leó pápával való titkos, négyszemközti tárgyalásáról, lelki párbajáról. Az olvasó megismerheti Atilla gondolkodásmódját, szellemi és lelki értékrendszerét, az uralkodó és hadvezéri döntések lélektani hátterét... Atilla korából kevés, hitelesnek tekinthető leírás maradt. Azért is indokolt, hogy a meglévő adatok, régészeti leletek, kiásott fegyverek, a nép ajkán megőrzött mondák ismeretében és azok alapján meg kell alkotni egy olyan Atilla-képet, amely megközelíti a valóságban a lehetséges alakját... Az érdekes és izgalmas párbeszédekre és színes hangulati és környezeti leírásokra felépített tartalom több egymást kiegészítő cselekménysorozaton keresztül mutatja be: - Atilla hun környezetét, főfeleségét Arikánt, legjobb hun barátját Önögész fővezért, az elit sasíjász testőrség elkötelezett hűséges vezéreit, a legközelebbi szövetségeseit Valamir osztrogót királyt és Aldarik gepida királyt és ádáz ellenfeleit Galla Placidia császárnőt, Theodosius bizánci császárt, Valentinius nyugat-római császárt, Leo pápát és Teodorik vizigót királyt, - nevelője Torda atakám tanítását, amely felkészítette a fiatal trónörököst a hun uralkodói feladatok méltó betöltésére, - Atilla és Aetius kivételes barátságát, amelynek drámai alakulásában tükröződik a regény egyik legfontosabb mondanivalója, - a római (ravennai) bizánci császári udvart, a pápaság és Teodorik vizigót király cselszövő ellenséges politikáját, amely végül is a hunok bizánci, galliai és itáliai hadjáratának az elindítója lett, - a hun uralkodó legjelentősebb döntéseinek lélektani hátterét és okait (miért nem vonult be a védtelenül hagyott Konstantinápolyba és Rómába és miért nem semmisítette meg Aetius, germánok által magukra hagyott légióit a catalaunumi csata másnapján), - Atilla szellemi és lelki céljait, a lovas kultúrájú huntudatú népek egyesítését Kelet-Ázsiától Európáig, a Hun Birodalom hídszerepének a kiépítését kelet és nyugat között, összekötve a Kínai Birodalmat az európai birodalmakkal és megingathatatlan törekvését, hogy tetteivel és életszemléletével egy olyan lelki nyomot hagyjon maga után, amelynek megerősítő üzenete eljut a távoli évezredekig. A történelmi regény elvitathatatlan érdeme, hogy színesen és érdekesen mutatja be az olvasó számára az V. századi hun lélektani, szimbolikai és társadalmi értékeket és betekintést enged a kor forradalmi változásokkal teli világába, amikor birodalmak dőltek össze és birodalmak születtek újjá és az események alakulásában a hun uralkodó személyisége meghatározó szerepet játszott. * A kötetben foglaltak az alábbi TARTALOM szerint követhetők nyomon: AJÁNLÁS PRÉFACE ELŐSZÓ A KIADÓ ELŐSZAVA SYNOPSIS (Magyar) SYNOPSIS (English) • Bevezető: (Isten kardja. Hunok és gótok, az osztrogótok, a vizigótok); • Atilla gyermekkora; • Torda Atakám tanítása: (Belső látás. Tanulási folyamat, az ősök üzenete); • Aetius a Hun birodalomban; • Atilla a Római Birodalomban; • A karakázusi Hunguria; • Atilla visszatér a karapátoki Hunguriába; • Johannes császár és az első „barátság hadjárat”; • Atilla második „barátsághadjárata” Aetiusért; • Atilla, a Hun Birodalom keleti kagánja; • Atilla tengrikút, a Hun Birodalom császára; • Teodorik aknamunkája; • Honoria házassági ajánlata; • Isten kardja: üzenet az utódoknak; • A galliai „vérmedve” hadjárat; • A győzelem ünnepe Hunguriában; • A római hadjárat; • A lelki párbaj: Atilla és Leó pápa; • A Kéksólyom látomás és a lelki nyom útján; • Aetius utolsó csatája és találkozása Atillával; • Epilógus FÜGGELÉK - ATILLA MONDÁSAI, a „lélekfények.” * Az „ATILLA - A HUN ÜZENET” című ezen kiadványt azoknak az olvasóinknak ajánljuk, akik szeretnék megismerni, hogy ki is volt valójában Atilla, az V. században élt hun uralkodó, akik ezt az érdekfeszítő, gondolatgazdag és továbbgondolásra késztető kötetet Dr. Bárdi Lászó, a Pécsi Tudományegyetem Ázsia Központjának alapító igazgatója által írt ELŐSZÓ - ból az alábbi idézet szerint forgatják: „... A szerzőnek sikerült egy rendkívül jól felépített szintézist létrehozni a valószínűsíthető történelmi háttér és a szépirodalmi minőségi tartalom között, amely érdekfeszítően mutatja be az V. század ellentmondásosan kódolt eseményeit, a főszereplők lélektani különbözőségeit, a hun legendák szimbólumokkal és ősképekkel teli misztikus világát, és a hun uralkodó birodalomépítő törekvéseit, a harmóniára törő világszemléletét, a hivatalossá tett korai keresztény egyház erőszakos hittérítő tevékenységét, intoleráns valláspolitikáját és a simoniára épülő vagyonharácsoló gazdasági törekvéseit. Továbbá a Nyugat-Római Birodalom borzalmas erkölcsi züllését, amely elkerülhetetlenné tette a bukásait.” Atilla,a hunok legendás uralkodója mélyen élt mostanáig is a magyarok szívében. Most Cey-Bert Róbert Gyula az ő istenáldotta tehetségével és az ősi időknek kimeríthetetlen ismeretével csodálatosan megírt könyve még közelebb hozza hozzánk. Atilla ettől kezdve nem csupán a könyvespolcainkon él,hanem a szívünkben,elménkben és a mindennapi gondolkodásunkban is, köszönhetően a kiemelkedő képességű szerzőnek. Prof.Dr BÁRDI LÁSZLÓ