ILLÚZIÓK FOGSÁGÁBAN

Ivánfy Jaksity György ezzel az új kötetével kényes területen portyázik. Nem is lenne olyan kényes, ha múltunkkal - az elmúlt ezer évvel - reálisan szembe tudnánk nézni, ha a különböző oldalak nem feszülnének egymásnak ilyen végtelen indulattal. Nem biztos, hogy a könyv csillapítja ezeket az indulatokat, sőt. Viszont a józan észhez szól, arra késztet, gondoljuk végig múltunkat, de ne a tankönyvi kánonok szerint. Próbáljuk meg kicsit másként, ahogyan ő megpróbálja. A szerző végigvezet történelmi helyzeteken, rávilágít egy-egy történelmi személyiség tetteire, jellemére. Ha figyelmesen olvassuk sorait, talán bennünk is több lesz a belátás. Ivánfy Jaksity Györgyöt prózaíróként ismerhettük eddig. Többek között a Látóhatár című irodalmi folyóiratban jelentek meg novellái, majd elment Belgrádba diplomatának, ezzel is bizonyítva sokoldalúságát. Visszatérte után filmnovella-pályázaton nyert díjat, majd megjelent első regényes, amelyet újabb kötetek követtek. Prózája mindig érdekes és olvasmányos, de regényeit, elbeszéléseit nagy kihagyásokkal jelenteti meg. Mostani könyve nem igazán illeszkedik munkái megszokott sorába. Műfaját meghatározni sem igen tudom, talán történelmi esszé, történelmi kiáltvány. Mindenképpen olvasmányos. Következtetései meghökkentők és egyediek, ezért is keltheti fel akár a szakmai, akár a nagyközönség figyelmét és érdeklődését. Sánta György