UDVARHELYI NÁNDOR
MAGYAR SZENTEK TEMPLOMA
A történelmi árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található Oravka (Orawka) falu. A fatemplom 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült keresztelő szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 52 kép. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve itt. Nincs még egy templom a kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az Unesco is felvette a kulturális világörökség listájára. A templomot és a képeket eddig még nem vizsgálta a magyar művészettörténet. A neves szakértő, Prokopp Mária ezért utószavában részletes kutatást és a képek alapos vizsgálatát javasolja.
A történelmi árva vármegye északi részén, a Budapestről Krakkóba vezető főútvonal mentén található Oravka (Orawka) falu. A fatemplom 1650-56 között épült, majd többször is megújult. A 20. század elején alakították ki mai formáját. Belső falait, mennyezetét, berendezését színpompás, fára festett képek borítják. A 17. század közepén készült keresztelő szent János életét megörökítő tizennégy nagyalakú kép mellett számunkra különösen értékes a magyar szenteket ábrázoló 52 kép. Ezek a képek magyar szenteket, boldogokat, hitvallókat ábrázolnak, akik Magyarországon születtek vagy a magyarsághoz kötődtek, hosszabb-rövidebb időt eltöltve itt. Nincs még egy templom a kárpát-medence területén, ahol a szentéletű magyarok ilyen nagyszámú festett képgalériája tárulna a látogató elé. A templomot a lengyelek is magyar emlékként tartják számon, s példaértékűen gondozzák, rendben tartják. Ennek eredménye, hogy 2000-ben az Unesco is felvette a kulturális világörökség listájára. A templomot és a képeket eddig még nem vizsgálta a magyar művészettörténet. A neves szakértő, Prokopp Mária ezért utószavában részletes kutatást és a képek alapos vizsgálatát javasolja.
Nyelv | magyar |
Kiadó | KAIROSZ KIADÓ |
Megjelenés éve | 2013 |
Oldalak száma | 200 |
Kötés típusa | karton /keménytábla |
Súly (g) | 490 g |
Méretek (Sz-M-H) | 205-290-19 |
EAN | 9789636626068 |
Szállítási idő | Nem elérhető |