MINDJÁRT FELROBBANOK! /GYEREKEK INDULATKEZELÉSI PROBLÉMÁINAK MEGOLDÁSA

Gyerekeink nem agresszívnak születnek, de azzál válhatnak. Itt egy kis hiszti, ott egy kis dackorszak, kinövi - legyintünk, aztán úgy marad. Elvárjuk tőlük, hogy kezelni tudják agressziójukat, de sokszor mi sem tudjuk, mit kezdjünk velük. Pedig nekünk kell segíteni őket és megtanítani velük, mit kezdjenek a felgyülemlett indulatokkal. A te hogy éreznéd magad XY helyében? vagy a látod, így fáj neked is ha... mondataink - noha problémakezelésnek szánjuk őket - rendre kudarcosak. A számolj tízig is legtöbbször csak lóg a levegőben, ha a kisgyermek nem érti, mi zajlik benne a fortyogás közben. Aztán szép lassan agresszív kamasszá nő fel. Mi pedig büntetünk, tiltunk és időnként velük robbanunk. Fontos mindig arra emlékeznünk, hogy rosszalkodni vagy pláne agresszívnak lenni minden gyereknek rossz - az esetleg arcra kiülő kaján vigyor sem boldogság jele. Az agresszív gyerek fél, bűntudata van és kirekesztődik. Nincs módszere a benne dúló - időnként jogos! - indulatok kifejezésére, amiket a külvilág a kiszaladás, a karmolás, a földhözcsapás, a repülő váza és a ripityomra törő üveg zaja miatt sokszor észre sem vesz.