AZ UTOLSÓ RÁKÓCZI - A TITOKZATOS SAINT-GERMAIN GRÓF

Rejtély? Mítosz? Valóság? Fikció? Okkultizmus, spiritualizmus, névanagrammák, beavatások, Mediciek, a rózsakeresztes Signor Gualdi, a máltai lovagrend feje, Hompesch herceg, gróf Tzarogy? Vagy Ragoczy? Kabbalista? - És sorolhatnánk még a lehetőségeket, amelyek az alkimista, diplomata, kalandor, kémikus, feltaláló, költő, zeneszerző, orvos, látnok Saint-Germain élettörténete kapcsán felmerültek a kortársak és az utókor fejében. Néhányan az 1789-es francia forradalom egyik titkos szellemi atyjának is vélik, az mindenesetre bizonyos, hogy jóslatban előre jelezte a királynénak a forradalom kitörését, a királyi család pusztulását és a Bourbon-ház bukását. A gróf okkult tudásának forrása homályba vész. Azonban úgy tűnik, hogy nem csupán a legmélyebb bölcsességnek volt birtokában, hanem azt a gyakorlatba is maradéktalanul átvitte. Tökéletesen jártas volt a keleti filozófiákban. A legtitokzatosabb talán az, hogy a halálának hivatalos dátuma után többen látni vélték és találkoztak, beszélgettek vele. Tőle eredeztették a „szabadság-egyenlőség-testvériség” eszméjét, melyet aztán egyik későbbi társadalmi vagy egyéb mozgalom sem tudta teljes mértékben kibontakoztatni. A húszas években a német-svájci Langeveld járt utána a „köd”-nek, és megírta az azóta is egyedülálló életrajzot, mely most jelenik meg először Magyarországon. Fordította Nagy Nóra.