GYÜLEKEZŐ FELLEGEK - AZ IDŐ KEREKE XII.

A Tarmon Gai’don közeleg. És az emberiség nem áll készen. Rand al’Thor, az Újjászületett Sárkány igyekszik még az Utolsó Csata előtt egyesíteni a királyságok és szövetségek töredezett sorát. Míg ő a seanchan erők északra nyomulását akarja megakadályozni, szövetségesei kétségbeesetten próbálják visszaszorítani a sötétséget, amely mintha magának az Újjászületett Sárkánynak a szívében vert volna tanyát. Egwene al’Vere, a lázadó aes sedaiok amyrlinje a Fehér Torony foglya, kiszolgáltatva zsarnoki ellenfele kényének-kedvének. Ahogy telnek a napok, és közeleg az általa Álmodott seanchan támadás, a lány próbálja összekovácsolni az aes sedaiok széthúzó frakcióit, egyúttal küzd a mindent eluraló bizonytalanság és elkeseredettség ellen. Harca megmutatja, mennyit érnek az aes sedaiok, és küzdelme dönti el a Fehér Torony jövőjét – márpedig azon múlik az egész világ sorsa. Az Idő Kereke forog, jönnek-mennek a korok. Múlt, jövendő és jelen egyaránt a sötétbe hullhat… Korai, 2007-es halála előtt Robert Jordan már megírta nagy könyvciklusa befejező kötetének egy részét. Szerkesztője (és felesége) Harriet McDougal Brandon Sandersont, a nagy sikerű Ködszerzet-trilógia szerzőjét kérte fel a mű befejezésére. A regény eseményei azonban terjedelmileg is, szerkezetileg is túl nagynak bizonyultak egyetlen kötetre, így a Tor kiadó büszkén vállalta, hogy a Gyülekező fellegek csak az első része legyen az Árnyék ellen vívott harcot elmesélő utolsó trilógiának, amely lezárja a húsz éve indult történetet, és megmutatja, merre fordul az Idő Kereke, korunk egyik legjelentősebb fantasztikus eposza.