A királyok végső érve /Az első törvény 3. (puha)

Kilencujjú Logenre talán az utolsó párbaj vár, de az nem lesz semmi. Odafent északon dúlnak a harcok. Északföld királya keményen küzd, és csak egyetlen ember állíthatja meg. Legrégebbi barátja és legrégebbi ellensége. Itt az idő, hogy a Véres Kilences hazatérjen. Glokta elöljáró, akinek a kelleténél több gazdája, ám a kelleténél kevesebb ideje van, teljesen másféle harcot vív. A titokzatos csaták közepette senki nem érezheti magát biztonságban, és senki nem bízhat a másikban. Mivel a kardforgatás már rég nem az erőssége, kicsit sem bánja, hogy a zsarolás, a fenyegetés és a kínzás sosem megy ki a divatból... Jezal dan Luthar eldöntötte magában, hogy a győzelem kivívása túlontúl fájdalmas folyamat, ezért hátat fordított a katonáskodásnak, hogy szeretett nővel élhesse egyszerű életét. Csakhogy a szerelem is fájdalmas tud lenni. a dicsőségnek pedig megvan az a rút szokása, hogy akkor éri utol az ember, amikor a legkevésbé számít rá. Miközben az Unió királya a halálos ágyán fekszik, a parasztok lázonganak, a nemesek pedig egymással hadakoznak a koronáért, mégsem gondolja senki, hogy az ország szívére a háború árnyéka vetülhet. Csak az Első mágusnak vannak tervei a világ megmentésére, ezek azonban kockázattal járnak. És mindközül a legrettenetesebb kockázat az Első Törvény megszegése...