MÁLTA /ÚTIKÖNYV ÉS TÉRKÉP

A Földközi-tenger közepén, Szicília és Afrika között fekvő Málta kis mérete ellenére változatos élményt nyújt az utazóknak. Piramisoknál is régebbi templomromok, középkori paloták, szűk utcák és hatalmas katedrálisok őrzik a három lakott szigetből álló ország (Málta, a kisebb Gozo és a még kisebb Comino) gazdag múltjának emlékeit. Sok olyan kis múzeuma is van, amelyről kevesen tudnak, pedig ezek legalább annyi érdekességet nyújtanak, mint a csoportok által tömegesen látogatott helyek. A tenger apró öblei és sziklákkal szabdalt partszakaszai szintén sok szépséget és örömöt rejtenek. A búvárkodni szeretők számára ez az egyik legjobb hely a Földközi-tenger térségében. Ne keressünk viszont több kilométer hosszú, finom homokos, pálmafás strandokat - ilyenek nincsenek Máltán. Málta sűrűn beépített ország. A középkor végén sok szép reneszánsz és barokk palota épült, díszes homlokzatokkal és látványos belső díszítésekkel, mai arcát azonban - kicsit az arab városokra emlékeztetően - a modern építésű, lapos tetős, kívülről dísztelen, belül hűs házak határozzák meg. Mdina palotái, Valletta hangulatos utcái vagy Gozo szép tájai mind felejthetetle nélményt nyújtanak az utazóknak. Egy biztos: nagyon megéri felfedezni ezt azországot. Máltát történelme során sokféle hatás érte. Jártak itt a rómaiak, a bizánciak, az arabok, később a franciák és az angolok is, de arculatára a legnagyobb hatással az 1530-tól kétszázhatvannyolc éven át Máltán székelő lovagok voltak. A Jeruzsálemi Szent János-lovagrend - amelynek eredeti feladata a Jeruzsálem felé tartó zarándokok gyógyítása volt - fantasztikus palotákat és erődöket hagyott az utókorra. Szembetűnő még a szigetet 1800 és 1964 között uraló britek hatása is az élet minden területére.