A NAGY ROMULUS, AZ ÖREG HÖLGY LÁTOGATÁSA

A történelem groteszk ábrázolása végre a nagy lendülettel induló fiatal írót egyszeriben híressé, majd világhíressé tette. Ez volt az 1950-ben írt A Nagy Romulus című történelmietlen tragikomédia. A Nagy Romulus jelentéktelen, mégis emlékezetes történelmi alak, Romulus Augustulus, az utolsó nyugatrómai császár. A már teljesen legyengült birodalom utolsó uralkodója valójában gyerekember volt, az uralkodás teendőihez nem is érthetett. A népvándorlás diadalmas barbár vezére, Odoaker ellenállás nélkül szállta meg Itáliát, bevonult Rómába, megszűntnek nyilvánította a császárságot és a kiskorú császárt megfosztotta trónjától. De megkímélte életét, sőt egy kellemes vidéki villát bocsátott rendelkezésére, és életfogytig járó jövedelmet biztosított számára. Sokkal későbbi kifejezéssel nyugalomba küldte. Példátlan történelmi példa. Ez a témája Dürrenmatt komédiájának...Az öreg hölgy látogatása című darab Dürrenmatt drámaírói művészetének csúcspontja. Az elszegényedett szülővárosába visszatérő öreg milliárdosnő, aki pénze mindenhatóságának tudatában megvásárolhatja ifjúkori csábítójának halálát a városka tisztes polgáraitól, valóságos megtestesítője a pénz gonosz hatalmának, amely kérlelhetetlenül rombol szét minden erkölcsi gátlást, megfontolást. A háború utáni kisváros, Güllen valahol Nyugat-Európában van. A város kisemberei bűntárssá, cinkossá válnak és a náci tömeghisztéria tipikus jelenségei észlelhetők rajtuk, az öreg hölgy alakjában pedig az amerikai monopoltőkés magatartás és életfelfogás szimbolizálódik.